Könyv jelent meg a jezsuita rend győri működéséről

2017. november 15. szerda 17:45

November 10-én tudományos konferencia keretében mutatták be a „Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez” című kötetet a győri Szent Mór Bencés Perjelségen.

Győr városképének egyik legmeghatározóbb eleme a 2016-ban 375. „születésnapját ünneplő” Szent Ignác-templom. 1641-ben vették használatba az akkor még torony nélküli, csak ideiglenes oltárokkal ellátott templomot az építtetők: a jezsuiták. A Jézus Társasága 1773. évi feloszlatása után (1802-től) a templomot és a rendházat a hozzá tartozó, máig működő gimnáziummal együtt a bencések vették át, akik a jezsuita hagyomány méltó folytatói. 2016 őszén az évforduló alkalmából a győri Szent Mór Bencés Perjelség szervezett tudományos konferenciát történészek, művészettörténészek részvételével.

A most bemutatott kötet a konferencián elhangzott előadások alapján készült, de egy egyszerű „konferenciakötetnél” jóval többet ad, valójában többszerzős monográfia – ahogy a kötetet méltató Tusor Péter, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docense, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője megfogalmazta.

Az interdiszciplináris igényű kötet egy, a jezsuita templom történetét, 17. századi jótevőit bemutató bevezető tanulmány (Fazekas István–Kádár Zsófia) után három tematikus blokkban veszi sorra a győri templom, illetve a jezsuita kollégium és gimnázium 17–18. századi történetének főbb pontjait.

Az első fejezet tanulmányai a jezsuita megtelepedés nehézségeit (Fazekas István), majd a templom és a rendház kereteiből is kilépve a jezsuita kollégium (Kádár Zsófia), illetve a gimnázium (Kökényesi Zsolt) sokszínű tevékenységét mutatják be. A második, művészettörténeti fejezetben a templombelső 17. századi (Galavics Géza), illetve 18. századi (Serfőző Szabolcs) belső kialakításáról, díszítéséről olvashatunk. A harmadik fejezet a rendi lelkipásztorkodásra és társadalmi kapcsolatteremtésre koncentrál: a jezsuiták számára tett végrendeleti hagyományok elemzésével (Horváth József), a vallásos társulatokat bemutatva (Kádár Zsófia, illetve Székely Zoltán), párhuzamként az alig ismert helyi ferences kolostor templomát, tevékenységét is érintve (Barkó Gábor Ágoston OSB).

A kötetet főként Püspöki Apor fotóinak és az Árgyélus Grafikai Stúdiónak (Vertel Beatrix, Csipkés Gábor) köszönhetően gazdag és új látásmódot tükröző képanyag illusztrálja. A tanulmánykötet használatát könnyebbé teszi a személynévmutató, továbbá a szerkesztők (Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt) gondos munkája. A könyvet kiadó perjelség érdeme, hogy a munkához több, a kora újkori Győr egyháztörténetével foglalkozó tudományos műhelyt tudott megnyerni: az ELTE BTK-n működő „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” projekt (NKFIH K 116116) kutatóit (a szerkesztők), az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének munkatársait, valamint Győr város helytörténetének avatott kutatóit.

Ezzel a „sokszerzős monográfiával” tehát a kora újkori magyar történetírás egyik legszéleskörűbben ismertetett városa lett Győr, amelynek históriáját immáron Gecsényi Lajos és Pálffy Géza had-, város- és társadalomtörténeti elemzései mellett egyháztörténeti szempontból is tanulmányozhatja az érdeklődő közönség.

Forrás: MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Fotó: Püspöki Apor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
latogatoban-szent-istvan-bazilika-harangtornyaiban
Csak a háborúkban hallgattak el... – Látogatóban a Szent István-bazilika harangtornyaiban

A kereszténység egyik ősi vallási jelképe, szakrális tárgya a harang. Harang zúg ünnepekkor, a gyász idején, messzire szólt a félrevert harang tűz vagy árvíz esetén, s még ma is harangszó hívja szentmisére az embereket.

2018. július 18. szerda
nemzetkozi-talalkozot-tartottak-koszegen-domonkos-noverek
Nemzetközi találkozót tartottak Kőszegen a domonkos nővérek

Hetedik alkalommal tartottak találkozót a közép- és kelet-európai országokban működő domonkos közösségek szerzetesnővérei. Július 12. és 17. között 11 országból 80 domonkos nővér gyűlt össze Kőszegen közös stúdiumra, kapcsolatépítésre. Betekinthettünk egyik napjukba.

2018. július 18. szerda