Lelkiségi mozgalmak képviselői mutatkoztak be a férfitalálkozók keretében Pécsett

A négy közösség bemutatásakor Felföldi László pécsi megyéspüspök úgy fogalmazott: az Egyház közösségi mozgalmai nemcsak befogadnak, de egyben tevékeny feladatot is jelentenek a tagok számára, amibe bele kell állni. Ez a fajta kötelesség néha távolságot szül, mert a meghallgatás kényelme mögé bújni könnyű, aztán a kérésre és a feladatra igent mondani olykor már nehezebb.

Márpedig a hit struktúra, vagyis az Egyház nélkül csak egy elképzelés, az Egyház struktúrája pedig hit nélkül üres – emelte ki a főpásztor. – Olyan ez, mint a család, mely szeretet és szolgálat nélkül üres. Ezért kell a hit és Egyház kettősét egységbe hozni.

A Schönstatt Családmozgalom küldetését Kollár Máté mutatta be. Elmondta: a Schönstatt-családok arra törekszenek, hogy a családok fundamentumát, a házaspárokat erősítsék az Istennel és a házastársukkal való szeretetkapcsolat elmélyítése által. A szülők egymás iránti növekvő, tökéletesedő szeretete és egyetértése formálja a család légkörét, mely az áldozatos szeretet bölcsője, és az érett személyiség nevelésének-növelésének legfontosabb helye, a társadalom és az egyház alapsejtje – vallják.

A mozgalomra erőforrásként tekintenek, küldetésüket máriás lelkülettel élik meg, a Schönstatt-családok élettapasztalataikat megosztják egymással – hangzott el Kollár Máté ismertetőjében.

Jankó Árpád a Cursillo Mozgalom pécsi egyházmegyés vezetőjeként osztotta meg tapasztalatait a kereszténység rövidke tanfolyamát jelentő Cursillóról. Mint fogalmazott: ez nem kurzus, amely tudással vértez fel, hanem lelkülettel, amely továbbvihető a mindennapokba.

A cursillón mindenki csak egyszer vehet részt, mégpedig személyes meghívást követően; ily módon nem lehet újra meg újra elvégezni. Az élet zarándoklatára készíti fel a résztvevőket olyan élményeket adva számukra, melyből merítve hiteles kereszténnyé válhatnak – ismertette. – A részvétel lelki adománya sok gyümölcsöt terem mind a személyes, mind pedig a családok és az egyházközségek életében, ily módon az egész társadalomra hatással van.

Személyes tanúságtételen keresztül Moór Szilárd osztotta meg tapasztalatait a Cursilló adta felismerésről, hogy nem vagyunk egyedül az úton, amelyen járunk annak ellenére, hogy mindenki kicsit másként éli meg a hitét és építi fel kapcsolatát Istennel.

A lelkiségi mozgalmak sorában a Házas Hétvégét Páprádi József mutatta be. Aki komolyan gondolja a házasságát, gyakran szembesül azzal, hogy bizony sokszor komoly nehézségeket jelent, küzdelmet és erőfeszítést igényel. A Házas Hétvége nem tanácsadás, és nem is párterápia – emelte ki Páprádi József. – Válságban lévő házaspároknak nem is javasolt a részvétel. A mozgalomhoz való csatlakozást azoknak ajánlják, akik kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek, de szeretnék szorosabban együtt, nagyobb tűzzel megélni az életüket.

A Házas Hétvége az elmúlt 50 évben közel száz országban már több mint 3,5 millió házaspárnak segített, hogy megújítsa a kapcsolatát, és hogy a házasságát teljesebben élje meg.

A Pécsen is rendszeresen jelen levő Neokatekumenális Útról Mészégető György tartott ismertetőt. A Neokatekumenális Út egy katolikus lelkiségi mozgalom, amelyet Spanyolországban alapítottak az 1960-as években. Kis közösségekből áll, amelyek a keresztség újrafelfedezését és a hitbéli képzés útját követik.

A mozgalmat bemutató Mészégető György úgy fogalmazott, hogy a Neokatekumenális Út katekézisen alapuló hét lépcsőből álló lemenet a keresztség vizéhez, ahol az úton járó megújítja a keresztségét. A katekézisek során lépésről lépésre fedezik fel az Egyházban elrejtett kincseket, a Szentírást és annak kapcsolódását mindennap életünk nagy kérdéseihez – tájékoztatott. – Ma a világ 139 országában vannak jelen, több mint 20 ezer közösséggel.

Összegzésként elmondható, hogy a közös értékrend és jelenléttel párosuló tenni akarás tartja össze azokat a csoportokat, amelyeket valódi közösségnek nevezhetünk. A lelkiségi mozgalmak belső ereje és kohéziója ráadásul az egyének legnagyobb krízisei és hiányállapotok idején mutatkozik meg a leginkább.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír