Megnyitja kapuit a győri Püspökvár palotaszárnya

Hazai – 2019. március 22., péntek | 15:41

Aki szívesen járna Boldog Apor Vilmos püspök és Szent II. János Pál pápa nyomában, érdemes ellátogatnia a győri Káptalandombra. Március 21-től újabb terek nyílnak meg: az érdeklődők minden csütörtökön csoportos vezetéssel betekintést nyerhetnek a Püspökvár palotaszárnyába és a kertbe is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A látogatáshoz előzetes regisztráció szükséges a Szent László Látogatóközpont www.kaptalandomb.hu linken található honlapján megadott elérhetőségek egyikén. A csoportok 11, 13 és 15 órakor indulnak a Püspökvár tornya alatti térről. A püspöki palota látogatására szóló jeggyel a Szent László Látogatóközponthoz tartozó további káptalandombi kiállítóterek is megtekinthetők.

A győri Püspökvár Magyarország egyetlen középkori alapokon álló püspöki rezidenciája, melyet Károly Róbert fia, Kálmán püspök kezdett el építtetni a 14. század közepén, a 15. század végén jelentős késő gótikus és reneszánsz stílusú bővítések történtek. A török időkben az épületegyüttes a győri főkapitányok rezidenciája volt, akiktől gróf Zichy Ferenc püspök (1743–1783) 1745-ben váltotta vissza.

A palotaszárny bejárata felé haladva láthatjuk azt az emléktáblát, amely Boldog Apor Vilmos vértanúságára emlékezteti a Püspökvár kertjébe betérőket: ugyanis az emléktábla melletti pincelejáratban dördültek el azok a lövések, amelyek a pincében menedéket kérő nőket védő főpásztor halálát okozták. A palotaszárny lépcsősora először a Dóczy-kápolnába vezet bennünket.

A Püspökvár kápolnája feltételezett építtetőjéről, Nagylucsei Dóczy Orbán győri püspökről (1481–1486) kapta a nevét. A 15. század végén épült kápolna jelenlegi állapotát a Simor János püspök (1857–1867) felkérésére Lippert József – többek között az esztergomi bazilika építésze – tervei alapján végzett historizáló felújítás révén 1858–60-ban nyerte el. Ekkor készült a Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló oltárkép is, melyet Szent István és Szent László királyok szobrai fognak közre. A kápolnában rendhagyó módon több Kossuth-címer is látható, melyekkel Simor püspök az 1848–49-es szabadságharc leverését követő passzív ellenállás iránti szolidaritását kívánta kifejezni. A színes üvegablakokat 1962-ben készítette Árkayné Sztehló Lili, akinek alkotásai a szomszédos Nagyboldogasszony-székesegyház Héderváry-kápolnájában és a győr-gyárvárosi plébániatemplomban is láthatók. A Dóczy-kápolnában kapott helyet Szent Hedvig lengyel királynő és Szent II. János Pál pápa ereklyéje, továbbá itt őriznek egy nagyon értékes barokk szobaorgonát.

A Dóczy-kápolna

Hazánk egyik legszentebb ereklyéje, a Szent Korona többször is megfordult a győri Püspökvárban. Először 1440 májusában, amikor Erzsébet királyné és a gyermek V. László király Benedek győri püspök jóvoltából a székesfehérvári koronázás után itt talált menedéket. A 17–18. században a Szent Koronát az új koronázó város, Pozsony középkori várában őrizték. Azonban kevésbé ismert adalék, hogy a 1600-as évek első felében, az állandósult török háborúk és az erdélyi fejedelmek meg-megújuló támadásai miatt két alkalommal (1640, 1645–1647) is a biztonságosabb győri várba menekítették. II. József halálát követően az akkor Bécsben őrzött koronát Budára szállították.

A menet a nemzeti ereklyével 1790. február 19-én délután érkezett Győrbe. A püspök, a káptalan és a város nagy pompával fogadta és kísérte a székesegyházba. Ott a Szent László-oltárra helyezték, hogy a nép nyilvános tiszteletre járulhasson elé. Éjszakára a Püspökvár kápolnájába vitték át. Ettől kezdve a királyi jelvényeket Budán őrizték, s csupán a pozsonyi koronázások alkalmával szállították el őket. Az oda-vissza út során egy-egy éjszakára Győrött „pihent meg” a korona.

A könyvtárterem jelenlegi kialakítása a 19. század elején készült el, egységes bútorzata viszont Zalka János püspök idején (1867–1901). A hozzávetőleg ötezer kötetet számláló könyvtár elsősorban történelmi, földrajzi, kultúrtörténeti, teológiai, jogi és szépirodalmi munkákat foglal magában, és Schwarzenberg Ernőtől (1819–1821) Széchenyi Miklósig (1901–1911) szinte mindegyik győri püspök gyarapította.

A gyűjtemény egyik legértékesebb ritkasága az 1828 és 1833 között a tübingeni Cotta Kiadónál megjelent, Goethe összes művét tartalmazó 55 kötetes sorozat, mely Sztankovics János püspök (1838–1848) könyvtárából származik.

A szalonok a falakat díszítő tapéta színéről kapták nevüket, ezért találkozhatunk zöld szalonnal és vörös szalonnal, a kék szalon esetében azonban már csak a név sejteti, hogy a falakat hajdan ilyen színű tapéta díszítette. A szalonok és a nagyebédlő kialakítása és bútorzata nagyrészt a 18. század végén, illetve a 19. század elején készült, de természetesen későbbi felújítások nyomai is felfedezhetők, például a nagyebédlő hatalmas csillárja Zalka püspök idején, a 19. század végén került a terembe. A szalonok falán értékes festmények függnek: a zöld és a kék szalonban ószövetségi témájú képek, míg a nagyebédlőben és a vörös szalonban püspöki portrékat lehet megtekinteni. A kék szalon őrzi II. János Pál pápa győri látogatásának több emlékét. Érdekesség, hogy az akkori magyar miniszterelnök a vörös szalonban köszöntötte a Szentatyát. 


Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Marcali Gábor/Győr Plusz

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria