A szentmisén az olajszentelés szertartását is elvégezték. Ez az esemény a koronavírus-járvány előtt mindig nagycsütörtökön volt, többnyire a szegedi dómban, ahogy a többi egyházmegyében is szokás. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök hangsúlyozta, az akkori szükségből szokás lett, a szokásból pedig hagyomány, így sokadik alkalommal gyűltek össze Gyulán az olajszentelési szentmisére.
Homíliájában a főpásztor kiemelte: nem a saját önzésünk rövid távú szempontjait kell szolgálnunk, hanem Isten akaratát, az Atya szeretetét.
Az olajszentelő szentmise különlegessége volt, hogy a liturgikus naptár szerint ezen a napon ugyanaz az evangélium, mint hamvazószerdán.
A püspök kiemelte, a korai egyház első nagy karitatív akcióját Pál apostol szervezte a jeruzsálemi keresztény közösség javára. A Szentírás arra figyelmeztet mindenkit, hogy amink van, azt legfőképpen Istentől kaptuk.
A szentmisén megújították fogadalmukat a megjelent papok és diakónusok.
Öt év múlva, 2030-ban lesz ezeréves a három részre szakadt csanádi egyházmegye. A történetét bemutató kiállítás május 14-én nyílt meg a temesvári Szent György-székesegyházban. Martin Roos nyugalmazott temesvári püspök hangsúlyozta, az 1000. évforduló a legnagyobb esemény a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegye számára, melyet méltóképpen megünnepelnek.
A gyulai esemény jól szolgálta az egyházmegye papi közösségének összetartását, a személyes kapcsolatok megerősítését.
Forrás és fotó: GyulaTV/Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria