Megújult az újlipótvárosi Szent Ágoston-kápolna

Karácsonyi csodaként írta le az újlipótvárosi Szent Ágoston-pincekápolna létét és megújulását Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát.

Az egykori szenespincéből kialakított kápolna 1950. április 2-án nyílt meg, mint a Csornai Premontrei Prépostság Szent Ágoston-kápolnája. A Budapesttel lelkipásztori kapcsolatot kereső premontreiek szolgálatát az egykori premontrei diák, Mindszenty József bíboros, hercegprímás indította el a fővárosban. Simonffy Jenő csornai prépost kérésére ugyanis 1948-ban Szigeti Lajos Remig OPraem szerzetest kinevezte a Szent István-bazilika káplánjává, és megbízta a Margit híd pesti hídfője körüli terület lelkipásztori ellátásának megszervezésével. Így vásárolta meg Szigeti Remig a Pozsonyi út 14-es ház egykori szenespincéjét, és indította el a kápolnává alakított szuterénben a lelkipásztori szolgálatot, melyet a premontrei rend egészen a rendszerváltozásig fenntartott, egészen addig, míg a kápolna egyházjogilag hivatalosan a Budapest-Szentistvánvárosi Szent István király-plébánia lelkipásztori ellátásába került. Most, 2021-ben pedig megújult.

Sokan érkeztek a kápolna megáldására. Fazakas Márton apátot több premontrei paptestvér is elkísérte. A szentmisén koncelebrált Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa; jelen volt Deák Hedvig, a domonkos nővérek tartományfőnöke.

Szentbeszédében Fazakas Márton a személyes kapcsolódását emelte ki:

Idevetődtem ifjúként bolyongva, a boldogság után kutatva, és itt nyakon csípett az Úr”

– Márton atya ugyanis itt ismerte meg Pataki Bernardin személyében az első premontrei szerzetest. Az apát arról beszélt, hogy a történelem mindenkit megpróbál. Az alapító atyák a kommunizmus idején küzdöttek meg a hitgyakorlás fenntartásáért. „Óriási hitük volt, nem inogtak meg abban, hogy szükség van egy helyre, ahol az emberek hitüket erősíteni össze tudnak jönni. Harcuk tiszta harc volt. Tudták, ki elől kell rejtőzködni. A rendszerváltás utáni szabadság évtizedei újfajta nehézségeket hoztak. Az idős premontrei atyák megfáradtak és elmentek. Az emberek pedig ma már máshogyan keresik a boldogságot. Ma is megküzdünk a hitért, de ma korántsem egyértelmű, kiben bízhatunk.”

Az apát felelevenítette a közelmúlt történéseit. A felújítást Snell György püspök kezdeményezte idén januárban. Váratlan, 2021 februárjában bekövetkezett halála után a csornai premontreiek átvették a kivitelezés megszervezését, ami Magyarország kormánya támogatásával meg is valósult. „Nem mertem volna fogadást kötni, hogy itt fogok állni, de

becsületbeli ügynek tekintettem, hogy folytassuk, amit Snell György elkezdett, most pedig hiszek abban, hogy odafentről mosolyog ránk.”

Fazakas Márton köszönetet mondott a kormánynak és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének, valamint a Szent Ágoston-kápolna közösségének, köztük a közösségi élet mozgatórugójának, Thurzayné Gulyás Évának.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, az 1950-ben a szenespincében kialakított kápolna egyaránt tanúskodik a barna diktatúráról, amelynek idején sok ezer, a Lipótvárosan élő embert pusztítottak el, és a vörös diktatúráról, melynek éveiben az emberek üldöztetések közepette gyakorolhatták vallásukat.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kápolna tanúskodik a jelenről is, hiszen felújítását a koronavírus-járványban februárban elhunyt Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika előző plébánosa „álmodta meg”.

Soltész Miklós történelmi jelentőségűnek nevezte az elmúlt időszak templom-, imaház- és zsinagógafelújításait, illetve építéseit.

Az államtitkár szerint a neomarxista eszmék ma is élnek és „nagy erővel törnek rá a világra”. Ez az eszmeáramlat „bagatellizálni akarja a diktatúrák bűneit”, ezért is fontos, hogy a Pozsonyi úti kápolna emlékeztessen a korra, amelyben létrejött. „Ma ugyanúgy meg kell küzdenünk a zsidó-keresztény tanításért, ahogy elődeinknek”.

Kérdésünkre Fazakas Márton elmondta, a következő időszak feladata, hogy kialakítsák a premontreiek kapcsolatát a budapesti kápolnával. A kápolna lelkipásztori ellátás szerint a Szent István-bazilikához tartozik, januárban fognak megbeszéléseket folytatni Erdő Péter bíborossal a szolgálatról. „A bíboros úr nagyon támogat minket, mi pedig szeretnénk intenzívebben jelen lenni” – fogalmazott.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír