Mindannyiunknak írta intelmeit – Szent István ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szent István király ünnepén templombúcsúra gyűltek össze a nyírkarászi hívek. Az ünnepi szentmisét Palánki Ferenc megyéspüspök mutatta be a Szent István király tiszteletére szentelt templomban.

A szentmise kezdetén a közösség nevében köszöntötték a főpásztort, majd az új kenyér megáldásának szertartására is sor került.

A főpásztor homíliájában Szent István király örökségére irányította a hívek figyelmét. A szent király életében olyan biztos alapokat láthatunk, amelyek ma is eligazítást adhatnak. Palánki Ferenc püspök hangsúlyozta: ha nehézségek és viharok között is helyt akarunk állni, szükségünk van gyökereinkre. „A szél kihívására a fa a gyökereivel válaszol” – idézte Illyés Gyula gondolatát, rámutatva arra, hogy a hithez, őseink hagyományaihoz és keresztény gyökereinkhez való visszatérés adhat erőt a megújuláshoz.

A megújulás ugyanakkor nem csupán a múlt értékeinek őrzését jelenti, hanem azt is, hogy a mindennapokban képesek legyünk a megbocsátásra, az irgalmasságra és az újrakezdésre. A püspök arra hívta a jelenlévőket, hogy legyenek készek bocsánatot kérni és megbocsátani egymásnak, valamint új lehetőséget adni a másik embernek. Az új kenyér megáldásához kapcsolódva pedig arra emlékeztetett, hogy az új kenyér az új élet lehetőségét is hordozza: „újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, és öltsétek magatokra az új embert”.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön az egri bazilikában Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be, amelyben megáldotta az új kenyeret.

Az érsek rámutatott: Szent István király évről évre visszatérő ünnepe alkalmat ad arra, hogy egyéni és közösségi életünk irányát hozzá mérjük. Az ő személye minden korban eszménykép és ideál maradt a magyarság számára. A tőle örökölt lelki iránytű Jézus Krisztusra és a keresztény Európára mutat.

A főpásztor XIV. Leó pápa gondolatát idézte, aki szerint a keresztény örökség védelme nem csupán a keresztény szokások vagy hagyományok megőrzését jelenti, hiszen ez az örökség mindmáig inspirálja a művészeteket, a zenét, az építészetet, egyetemeket hozott létre és tart fenn, valamint védelmezője az emberi személy méltóságának.

Ternyák érsek emlékeztetett: Szent II. János Pál pápa nagy célkitűzése volt, hogy elismertesse az Európai Unió akkori vezetőivel Európa keresztény gyökereit, de ezt akkor nem voltak hajlandók belefoglalni az európai alapdokumentumba.

Ha ezek után szűkebb hazánkra tekintünk, nekünk is van miről elgondolkodni és magunkba tekinteni. Számunkra elsősorban Szent István király az, aki példát és irányt mutat. Ezen a mai ünnepen nekünk is érdemes vizsgálatot, lelkiismeret-vizsgálatot tartanunk és mérleget vonni. Vajon szűkebb hazánk, magyar népünk hogyan sáfárkodik ma a keresztény örökséggel. Megbecsüljük-e gyökereinket? Értékeljük-e őseink hitét és kitartását? Megteszünk-e mindent azért, hogy azt átadjuk gyermekeinknek, unokáinknak.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent István király, Magyarország fővédőszentje ünnepén, augusztus 20-án Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök – aki egyben az ünnepi szentmise szónoka is volt – mutatta be az ünnepi szentmisét a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Másokkal együtt koncelebrált Erdő Péter bíboros, prímás is. A liturgiát követően megtartották a hagyományos országos Szent Jobb-körmenetet.

Az ünnepi szentmisén koncelebrált Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Udvardy György veszprémi érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Berta Tibor tábori püspök, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Stephan Turnovszky bécsi segédpüspök, Martos Levente Balázs és Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökök, José Antonio Rodriguez Garcia, az Apostoli Nunciatúra ügyvivője, Németh Gábor, az MKPK titkára, papok, szerzetesek. Együtt ünnepeltek a társegyházak, a női szerzetesrendek, és a lovagrendek tagjai és képviselői.

Szent István történelmi nagyságát nem csupán kivételes adottságai és tehetsége alapozta meg – hangsúlyozta szentbeszédében Mohos Gábor. – Hite messze több volt politikai eszköznél, amely Magyarország nyugati világhoz való csatlakozását szolgálta. Mély személyes meggyőződés és mindennapi, valós tapasztalat volt, amely egész életét és uralkodását meghatározta.

Felidézte, hogy valaki egyszer úgy jellemezte Szent II. János Pál pápát: amit gondolt, amit mondott, amit hitt és amit tett, tökéletes összhangban állt egymással. Ez a belső egység jellemzi a hiteles embert, és egyben minden szent közös vonása.

Szent Istvánt is ez tette igazán naggyá: életében kibontakoztatta mindazt, ami benne rejlett, szentként pedig teljesen önazonos volt.

Mohos Gábor felidézte, hogy ezer évvel ezelőtt a magyar nép történelmének legnagyobb átalakulását élte át: tartósan letelepült a Kárpát-medencében, felvette a keresztény hitet, és állammá szerveződött. Azóta számtalan kihívást és küzdelmet kellett átélnie, mégis megmaradt ezen a földön, és ma is őrzi értékeit, hitét.

Szent István nyitott volt az új lehetőségekre, ugyanakkor ragaszkodott a sajátos magyar értékekhez. Tudta, hogy a keresztény hit és a népi identitás nem gyengítik egymást. Éppen ellenkezőleg: a helyesen megélt népi identitás teljesebbé teszi a keresztény hitet.
A püspök szerint a katolikus hit nem egyformaságot eredményez. Úgy őrzi meg az addig összeegyeztethetetlennek látszó sokszínűség gazdagságát, hogy azt egy teljesebb, harmonikus egységre vezeti. Szent Istvánnak ez az öröksége nem mindig és nem azonos erővel jelent meg a magyar történelemben, de „mintegy búvópatakként újból és újból felszínre tört”, és a mai napig él.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita

*

Győri Egyházmegye

Államalapító szent királyunk ünnepén Veres András megyéspüspök a győri székesegyházban mutatott be szentmisét, amelynek keretében megáldotta az új kenyeret.

„Augusztus 20. nekünk magyaroknak kiemelten fontos és szép ünnep. Hitre, életkorra, képzettségre való tekintet nélkül minden magyar örül szívében, hogy több mint ezer évvel ezelőtt alapították országunkat, s ez maradandónak bizonyult. VI. Pál pápa 1970-ben a magyaroknak írt levelében oly gyönyörűen fogalmazott: olyan bölcs uralkodót adott nektek a Gondviselés, aki sziklára, Jézus Evangéliumára építette országotokat. A ti feladatotok, hogy ezt a keresztény kultúrát kibontakoztassátok” – erre hívta fel az egybegyűltek figyelmét beszédében Veres András.

Ha belegondolunk abba, hogy milyen küldetést rajzolt meg számunka annak idején Szent István vagy 1970-ben VI. Pál pápa, akkor kettős érzés lehet bennünk, mert nem biztos, hogy megvalósulni látjuk azt, hogy a magyar nép, a magyar nemzet egyöntetűen szeretné ezt a keresztény kultúrát kibontakoztatni.

Keserű szívvel kell arra gondolnunk, hogy most újra egy nemzetgyilkos törvénykezés kezd kibontakozni. A szívhang-rendeletet el akarják törölni, a magzatgyilkosságot meg akarják könnyíteni, sőt a gyógyszeres abortuszt akarják bevezetni. Mindez a nemhívő ember számára egészen biztosan könnyebbé teszi az életellenes cselekedeteket. Félő, hogy ezzel oly módon vétünk önmagunk és nemzetünk ellen, amit utána már jóvá tenni nem lehet.

Ebben a szentmisében tegyük meg szívünk, akaratunk, életünk fölajánlását, hogy mi is az evangéliumi sziklaalapra épített Isten-országát akarjuk családunkban és hazánkban építeni. Kérjük ehhez a szentek segítségét, közbenjárását, s mi magunk is tegyünk meg mindent azért, amire Pál apostol sürgetett bennünket: Újuljunk meg gondolkodásunkban és érzésvilágunkban (vö. Ef 4,23) – buzdított prédikációja végén a püspök.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Kaposvári Egyházmegye

Kaposváron a Kossuth téren tartott ünnepi műsorral és kenyérszenteléssel, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott szentmisével emlékeztek államunk alapítására augusztus 20-án.

A Kossuth téren Szita Károly polgármester szavait követően Varga László megyéspüspök megáldotta az új kenyeret, majd az ünnepi alkalom koszorúzással folytatódott, mely után az ünneplő sokaság a székesegyházba vonult át, ahol a főpásztor mutatott be szentmisét.

A megyéspüspök prédikációja elején felidézte II. János Pál pápa 1991-ben történt magyarországi látogatását. A látogatás utolsó helyszínén, a Hősök terén, a szentmise prédikációjában ezt a kérdést tette fel az ünneplő sokaságnak az egyházfő: „vajon Szent István király az intelmeit csak fiának, Imrének írta, vagy minden utána következő magyarnak is?”

„A válasz ott volt a kérdésben, természetesen István mindannyiunknak írta intelmeit. Imre hallgatott apja intelmeire, s életében ezek gyümölcsöt teremtek” – hangsúlyozta a megyéspüspök, majd három „gyümölcsöt” emelt ki, mely üzenet minden ember számára.

„Imre igaz ember volt. Az igaz ember az, aki hiteles. Akiben a gondolat, a szó és a tett egységben van. Amit gondol, arról beszél és amiről beszél, azt cselekszi. Ha ez a hármas egység megbillen, akkor már nem vagyunk igazán hitelesek. Szent Imre azonban nem csak ebben, hanem bibliai értelemben is igaz ember volt.

Imre, aki hallgatott apja intelmeire, nem csak igaz ember volt, hanem ennél több. Krisztusi ember volt. Ismerte Krisztust és követte őt. Ebben is példa számunkra, és az élete üzenet. Mert Egyházunknak, országunknak nem csak hiteles és igaz emberekre van szüksége. Szüksége van krisztusi emberekre is. Olyan, vallásukat gyakorló keresztény katolikusokra, akik meghozták a döntést, melyet úgy hívunk, hogy megtérés. Meghozták a döntést, hogy nem csak vallást akarnak gyakorolni, hanem követni szeretnék a Mestert. S egyetlen urat akarnak az életük fölé helyezni, az Úr Jézus Krisztust. Ők Krisztushoz és az ő tanításához igazítják gondolataikat, vágyaikat, cselekedeteiket. Az Egyházban is hiánycikk van a krisztusi emberekből.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

*

Pannonhalmi Főapátság

„Közösségünk ereje azon is múlik, képesek vagyunk-e különbségeink ellenére együtt dolgozni a közös ügyekért” – figyelmeztetett Hortobágyi T. Cirill főapát igehirdetésében augusztus 20-án a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában. A templomban, ahol első királyunk rendelése szerint több mint ezer éve imádkozunk a haza boldogulásáért.

A főapát homíliája elején megfordította a megszokott kérdésfeltevést: Ne csak azt kérdezzük, mit hagyott ránk Szent István. Kérdezzük meg inkább: mi mit hagyunk az utánunk jövőkre?” Milyen országot, közösséget, mekkora bizalmat, békét és reményt?

Igehirdetésében az evangéliumi példázatból indult ki, amely szerint az okos ember a házát sziklára építi. Ez a kép szerinte különös súlyt kap éppen Pannonhalmán, hiszen „azon a helyen ünnepeljük államalapító királyunkat, amely az ő döntéséből született.” Emlékeztetett rá, hogy István király a monostor alapítójaként és fővédőszentjeként bízta meg az itt élő szerzeteseket azzal, hogy „naponta imádkozzanak a haza boldogulásáért.” Ez az ima „több mint ezer éve hangzik ezen a helyen”, békében és háborúban egyaránt.

Beszédében hét kérdést fogalmazott meg, amelyeket szerinte Szent István tenne fel ma nekünk: Épül-e általunk az ország? Több-e benne az igazság, a békesség és az irgalom? Biztonságban van közöttünk a gyenge? Meghalljuk a szegény, a beteg és a kiszolgáltatott ember hangját? Van reménye a fiatalnak? Lát-e maga előtt olyan jövőt, amelyet érdemes itt felépítenie? Képesek vagyunk igazságot szolgáltatni bosszú nélkül? És tudunk-e még egymásra ellenség helyett honfitársként tekinteni?

Kiemelte, hogy ezekre a kérdésekre „egyikünk sem válaszolhat a másik helyett”, ám a válaszok összeadódnak, és ezekből épül fel az ország, amelyet továbbadunk.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

*

Székesfehérvári Egyházmegye

A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án Szent István király tiszteletére Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a város és az egyházmegye megjelent papságával együtt celebrált szentmisét a Szent István király székesegyházban, az államalapító fejereklyéjének és a Szent Korona hiteles másolatának jelenlétében. A püspök a szentmise végén megáldotta az új kenyeret, majd Isten áldását kérte a magyar nemzetre és a családokra.

A főpásztor szentbeszédében rámutatott, hogy az Intelmek ma is érvényes tanítása kiemeli, hogy a példamutatáshoz hitben való élet kell, és ez nemcsak az egyén, hanem az egész közösség javát építi. „Arról is beszél a király, hogy az egyház érték. A hit erejét, őrzőjét, táplálóját látja az egyházban. Az egyházat a közösség erejének tartja, s ezt nekünk is tisztán kell látni, amikor olyan sokan szeretnék, hogy a hit csak magánügy legyen. Az ima a hívő élethez kell tartozzon, mert az imádságon keresztül kapjuk meg Isten erejét. Az imádkozó ember így erős lesz. Az imát nem gyakorló ember pedig könnyen elgyengül, mert csak magában bízhat” – emelte ki a püspök.

Arról is beszélt, hogy István király lelkére kötötte fiának: Élj, uralkodj, harag, gőg, gyűlölség nélkül. Békésen, alázatosan, szelíden. „Olyan sokszor idézzük, de talán mintha meg se értenénk, sokszor elengedjük fülünk mellett a szavak értelmét. „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, s hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Kornél, Kovács Marcell

*

Szombathelyi Egyházmegye

Augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét a Szent Kereszt Lelkészségen Kiss László plébános és Horváth József pápai prelátus koncelebrálásával. A szép számú hívő mellett a város képviselői is együtt ünnepeltek.

A megyéspüspök prédikációját azzal kezdte, hogy Géza fejedelem hozatott keresztény hittérítőket az országba, Szent Istvánt pedig a kereszténység megérintette; mikor király lett, naponta vett részt szentmisén, adakozott a szegényeknek. Adni akart, segíteni akart, szent akart lenni – hangsúlyozta. István soha nem indított hódító háborút, a béke embere volt. Templomokat építtetett, iskolát, egyházmegyéket alapított. Akkor ünnepeljük Szent Istvánt hitelesen, ha mi is ezt akarjuk tenni, ha be akarjuk Isten fényét engedni az életünkbe – mutatott rá a főpásztor.

Az életünk leggyönyörűbb pillanatai is ezt diktálják. Az ember érzi, hogy nemcsak az létezik, amit megfoghatunk, megszámolhatunk, az élet sokkal nagyobb titok, ezt diktálja az értelmünk és a szívünk. Szent Istvánt hitelesen ünnepelni azt jelenti, beengedjük Isten az életünkbe, családunkba – erősítette meg.

A szentmise végén Székely János püspök megáldotta az új kenyeret, amit a cserkészek a templombejáratánál kínáltak a jelenlévőknek.

Székely János szentbeszéde ITT visszahallgatható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Államalapító Szent István király ünnepén kettős hálaadásra gyűltek össze a hívek a balatonfűzfői Jézus Szíve plébániatemplomban. Augusztus 20-án nemcsak első szent királyunkra emlékezett a közösség: éppen kilencven évvel ezelőtt, 1936. augusztus 20-án szentelték fel a templomot. Az ünnepi szentmisét Udvardy György veszprémi érsek mutatta be.

Laposa Norbert helyettes esperes, plébános köszöntőjében felidézte, hogy a templom történetéhez Boldog Bódi Mária Magdolna élete is szorosan kapcsolódik. Öt évvel a felszentelést követően, 1941. október 26-án ugyanis ebben a templomban tette le magán szüzességi fogadalmát.

Homíliájában Udvardy György érsek Jézusnak az okos és a balga emberről szóló példabeszédéből indult ki. Mint mondta, mindenki számára világos, hogy épületet, közösséget, kultúrát és jövőt csak biztos alapra lehet építeni. A példabeszéd valódi kérdése azonban az, mit tekintünk életünkben ennek a biztos alapnak.

Szent István király életében erre a döntésre találunk példát. Első királyunk számára nem politikai vagy hasznossági megfontolás volt, hogy Krisztusra építse saját életét és népének jövőjét, hanem személyes, belső meggyőződés. Felismerte: ahogyan az egyén életét Krisztus vezeti, úgy népet, nemzetet és jövőt is Krisztus tanítására érdemes építeni. Szent István döntése ezért az élet választása volt – hangsúlyozta a főpásztor.

A mai, sokszor kaotikusnak tűnő világban a bölcs ember magatartására van szükség: arra, aki keresi az igazságot, ragaszkodik hozzá, figyel az előtte járók tapasztalatára, és nem mond le arról a méltóságról, amely az életszentségre szóló meghívásából fakad.
Udvardy György érsek felidézte, hogy Bódi Magdi sokszor megfordult és imádkozott a balatonfűzfői templomban. A fennmaradt visszaemlékezések szerint a második pad volt kedves imahelye, és itt tette le magán szüzességi fogadalmát is.

A főpásztor Magdi krisztusi erényei közül a bátorságot, a leleményességet, a természet szeretetét, a reményt, a szegényekről való gondoskodást, a jövőbe vetett bizalmat, az imádságot és az Eucharisztiához való ragaszkodást emelte ki. Ezek az erények – akárcsak Szent István életpéldája – ma is utat mutatnak.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír