Nem mi mentünk haza, az otthon jött ide! – Kárpátaljai katolikusok hétvégéje Budapesten

Már négy éve tart a háború, ami sok kárpátaljait elüldözött otthonából. Mások már korábban elmentek. Néha oly nehéz! Mintha a gyökerek, amelyek kiszakadtak, nem találnának vizet. Sokan mondják: száraz az élet, csak egyik napról a másikra…; ne is gondolkozzunk, inkább csak éljünk túl, ahogy lehet, ebben az idegen világban.

Hol van a forrás, ahol a szomjunkat olthatjuk? Honnan vegyünk erőt továbbmenni akkor is, amikor kilátástalannak tűnik a helyzet és a veszteségeink súlyát cipeljük magunkkal?

A lelkigyakorlaton részt vevők egymást segítve keresték a válaszokat – tanulva, beszélgetve, meghallgatva, imádkozva, sok nevetéssel és mély felismerésekkel. Nagy öröm volt számukra, hogy újra találkozhattak egymással, közben pedig saját magukkal és Istennel is közelségbe kerültek.

Felszabadító élmény volt, hogy mindenki ugyanúgy használta a szavakat, fél szóból is megértették egymást, senki nem érezte magát idegennek.

Mondatok a zárókörből:

„Úgy jöttem ide, mint egy száraz szivacs, ami most már telve van vízzel.”

„Nehezen jöttem el, kerestem a kifogásokat, de nagyon örülök, hogy itt vagyok. A lelkigyakorlat megvilágosított, hogy Jézus nemcsak elvesz, hanem ad is. Most fogtam fel, mi mindent kaptam a háború kitörése óta. Ne csak a sebeinket nyalogassuk, ne csak a veszteségeket vegyük észre, hanem az új lehetőségeket is!”

„Azt éltem meg, hogy itt mindenki úgy beszél, ahogy én szoktam. »A mi nyelvünkön hirdették Isten csodás tetteit!«”

„»Fegyvereket« kaptam, fel vagyok szerelve a hétköznapok csatáihoz.”

„Már itt, helyben létrehoztunk egy online csoportot néhányan, és fogunk így imádkozni együtt rendszeresen.”

„Olyan jó volt hallani, hogy nemcsak én vagyok fura, aki máshogy beszél, hanem a többiek is ezt élték meg Magyarországon. Viszont itt mind értjük egymást.”

„Az Úr Jézus volt középen, közöttünk.”

„Úgy jöttem, mint egy üres pohár, amibe épp csak csepeg néha a víz. És most csordultig van.”

„Újra Kárpátalján éreztem magam.”

„Az otthon jött ide, nem én mentem haza!”

„Megnyugvást, megerősítést kaptam, hogy a válságok után is lehet teljes életet élni.”

A résztvevők jelezték, hogy szeretnének a jövőben is hasonló lelkigyakorlatot és találkozási alkalmat, és azt is fontosnak tartják, hogy mások számára is legyen ilyen lehetőség.

A további programokról, illetve a havonta Budapesten megrendezett „kárpátaljaiak szentmiséjéről” az alábbi e-mail-címen lehet érdeklődni: karpataljai.katolikusok@gmail.com.

Összeálította: Popovicsné Palojtay Márta

Forrás és fotó: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír