Obama elnök személyesen fogadta az Egyesült Államokba érkezett pápát

A Szentatya fogadásán részt vett az elnök és Joe Biden alelnök családja, valamint az amerikai katolikus püspöki kar több tagja és mintegy ezer, főleg iskoláskorú néző is.

Az érkezést megelőzően Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője kiemelte a reptéri elnöki személyes fogadás rendkívüliségét, rámutatva, hogy Barack Obama az amerikaiak pápa iránti legmagasabb fokú tiszteletének jeléül döntött a gesztus mellett. Igaz, volt már erre példa: George W. Bush, az Egyesült Államok akkori vezetője 2008-ban szintén a Maryland állambeli Andrews támaszponton fogadta az akkori katolikus egyházfőt, XVI. Benedeket.

Ferenc pápa, aki először jár az Egyesült Államokban, hatnapos látogatása alatt három nagyvárost keres majd fel: Washingtont, New Yorkot és Philadelphiát. Az országot éppen fél évszázaddal ezelőtt felkereső VI. Pál, valamint II. János Pál és XVI. Benedek után ő a negyedik pápa, aki látogatást tesz az USA-ban.

Megérkezése után a reptér fogadótermében a pápa rövid magánbeszélgetést folytatott az elnöki családdal, majd egy fekete FIAT gépkocsin washingtoni szállására, a Szentszék nunciatúrájára utazott. A CNN szerint kedd estére az eseménydús kubai látogatásról az amerikai fővárosba érkező pápának részben a zsidó engesztelés napja, a jom kippur iránti tiszteletből nem szerveztek hivatalos programot.

Obama elnök, aki általában helikoptert vesz igénybe az Andrews légibázis és a Fehér Ház között, ezúttal szintén gépkocsival tért vissza a rezidenciájára, amelynek déli gyepén ezúttal nincs hol leszállni. Ott ugyanis már javában zajlottak a pápa szerda délelőtti hivatalos ünnepi fogadásának előkészületei, amelyen 15 ezren vesznek majd részt.

A pápa szeptember 23-án, szerdán az elnökkel folytatott megbeszélést követően nyitott pápamobiljából üdvözli majd az amerikai főváros szívében összegyűlt hívőket, majd a Szent Máté apostol katedrálisban együtt imádkozik négyszáz püspökkel. Később a Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye bazilikában szentté avatja a 18. században élt spanyol ferences szerzetest, Junípero Serrát.

Szeptember 24-én, csütörtökön Ferenc lesz az első pápa, aki beszédet mond az Egyesült Államok Kongresszusának két háza előtt. Ennek várható tartalmával kapcsolatban hivatalosan szinte semmit sem hoztak nyilvánosságra – a pápa a Washingtonba tartó repülőgépen úgy nyilatkozott, hogy a Kuba elleni amerikai embargót nem fogja szóba hozni –, de a várakozások szerint a környezetvédelemről és a szegénység problémájáról szót fog ejteni benne.

A The Washington Post értesülése szerint a törvényhozás legalább egy tagja – Paul A. Gosar arizonai katolikus republikánus képviselő – bojkottálni kívánja a beszédet, amiért a pápa létező problémaként ismeri el a globális felmelegedést.

A kongresszusi látogatást követően Ferenc pápa felkeresi az amerikai fővárosban a Szent Patrik-templomot, és találkozik a washingtoni érsekség jótékonysági szervezeteivel. Este már a New York-i Szent Patrik-székesegyházban misézik.

Ferenc pápa szeptember 25-én, pénteken felszólal az ENSZ-közgyűlésben, majd vallásközi megemlékezésen vesz részt a Világkereskedelmi Központ helyén létesült 9/11 Emlékműnél és Múzeumnál. Egy kelet-harlemi iskola felkeresése után átutazik a Central Parkon, majd misét pontifikál a Madison Square Gardenben.

Szeptember 26-án, szombaton és szeptember 27-én, vasárnap Philadelphiában a családok világtalálkozóján vesz majd részt, ahol az előzetesen kiszivárgott értesülések szerint a bevándorlásról és  a vallásszabadságról fog beszélni.

A pápa látogatásának biztosítása lesz az Egyesült Államok legnagyobb személyi biztonsági művelete. Ferenc pápa vizitjét Jeh Johnson amerikai belbiztonsági miniszter mindhárom érintett nagyvárosban a nemzetbiztonság szempontjából különleges eseménnyé nyilvánította.

A protestáns többségű Egyesült Államokban egyébként a katolikus a legtöbb követővel rendelkező keresztény egyház. A legnagyobb katolikus lakosságú országok közül az Egyesült Államok a negyedik Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek után. Az amerikai katolikus hívők egy összesítés szerint 2013-ban csaknem 70 millióan voltak, és a lakosság 22 százalékát alkották.

Fotó: AP

MTI/Magyar Kurír