Isó Dorottya evangélikus lelkész köszöntőjében Isten áldását kérte a közös ünnepre, és azt, hogy az Úr erősítse meg a testvérek egymás iránti szeretetét, a Krisztusban való összetartozás fontosságát, a keresztény közösség megélését és a hitvalló keresztény életet az Egyház minden felekezetében.
Márfi Gyula prédikációjában emlékeztett:
Isten szereti a kicsinyeket és az alázatosakat. Nekünk is szeretnünk kell a kicsinységet.
Mózes, Jeremiás és Dávid alakját felidézve Szent Pál apostol Korintusiaknak írt első levelének első fejezetét idézte a szónok: „Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket, s ami a világ előtt alacsonyrendű és lenézett, azt választotta ki az Isten, a semminek látszókat, hogy megsemmisítse azokat, akik valaminek, látszanak. Így senki sem dicsekedhet Isten előtt.”
Nekünk sem azt a Krisztust kell követnünk tehát itt a földön, akit a Biblia a Jelenések könyvének egy szakaszában Júda oroszlánjának nevez, aki vasvesszővel kormányozza a népeket, hanem azt a Krisztust, aki szelíd és alázatos szívű. Az áldozati bárányt.
Jézus szemében nem az a nagy ember, aki sikert sikerre halmoz, hanem az, aki a megroppant nádat nem töri össze és a pislákoló mécsest nem oltja ki.
A nyugalmazott érsek a szenvedés értelmére kereste a választ, amelynek három aspektusát emelte ki: leróhatjuk bűneink adóját, tökéletesedhetünk a szenvedés által, végül engesztelhetünk másokat szenvedéseinkkel.
A teljes prédikáció a videóra kattintva megtekinthető:
A prédikáció után Isó Zoltán evangélikus lelkész vezette a liturgiát imádságokkal és a közös énekekkel.
Az ökumenikus istentisztelet végén azt kívánta mindannyiunk számára, hogy képesek legyünk az Isten gyermekei lenni, akik mindig az Atyára figyelnek és hallgatnak. Így egy atya gyermekeiként képviselhetjük őt a mai világban.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria