Örök nyugalomra helyezték Kis Imrét, a Máltai Szeretetszolgálat észak-magyarországi régióvezetőjét

A gyászmisén Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke beszédében felidézte Kis Imre életútját, hangsúlyozva, hogy róla szólva mindenki a nyitottságát emelte ki, ami a jövőbe vezető út záloga.

Kis Imre 1958. július 29-én született Cegléden, pedagóguscsaládban. Szülei egy Jászkarajenő melletti tanyán éltek, és ott tanítottak. Kisgyermekkorában sok időt töltött anyai nagyszüleinél, akik büszkék voltak jászságukra. Cegléden érettségizett 1976-ban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1983-ban. A diploma megszerzése után Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban öt évig dolgozott, a Gyermekegészségügyi Központban. 1987-ben csecsemő-gyermekgyógyászat szakvizsgát tett, utána egy évig Egercsehiben dolgozott körzeti orvosként.

1983. szeptember 24-én kötött házasságot Lengyel Katalinnal. Házasságukból hét gyermek született: Virág, Anna, Bori, Kata, Veronika, Imre és Botond; közülük ketten édesapjuk hivatását választották.

1989-ben Tokajban telepedett le, ahol haláláig gyermekorvosként dolgozott. Közvetlenségével, vidámságával, szenvedéllyel végzett munkájával hamar népszerű lett a családok körében. 2019-ben újraházasodott. Második felesége, Homolya Erzsébet közvetlen munkatársa is volt.

Kis Imre 1994-ben lépett be a Máltai Szeretetszolgálatba, a tokaji csoport alapító tagja, csoportvezetője, majd 2002-től a segélyszervezet Észak-Magyarországi Régiójának vezetője volt.

Több cikluson keresztül tagja volt Tokaj város képviselő-testületének. Aktívan részt vett a római katolikus közösség egyháztanácsában is. Alapító tagja és lelkes aktivistája volt a tokaji Pap Miklós Népfőiskolának. Ugyancsak alapító tagja és egy ideig titkára volt a Tokaji Országzászló Egyesületnek. A magyar nemzeti kultúra és hagyományok tisztelője és ápolója volt, lelkesen gyűjtötte a néprajzi tárgyú emlékeket.

2010-ben Maliban és Madagaszkáron járt afrikai orvosmisszióban. Tiszteletére, emlékére Maliban egy újszülött kisfiút róla neveztek el.

Oszlopos tagja volt Tokaj Város Vegyeskarának, sokszor szerzett örömet a koncertek hallgatóságának. Sok barátja volt; szeretet és tisztelet övezte Tokajban. A hétfői focimeccsek, a nagyszombati passiójáték vagy a karácsonyi betlehemes játék résztvevői mind-mind jóbarátként emlékeznek rá.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Észak-Magyarországi Régiója Kis Imre vezetése alatt nagy hangsúlyt fektetett a határon túli magyarok támogatására, a magyarországi és a határon túli gyermekek magyarságban való összetartozásának erősítésére. Miskolcon éveken át utcai gyűjtést szerveztek, „Csak 300 forintot kérünk” mottóval az erdélyi, bethlenszentmiklósi iskola magyar tagozatának megőrzésére. Az évente összegyűjtött 600 ezer forintnyi adomány a környező településekről ingázó magyar gyerekeket szállító mikrobusz üzemanyagköltségét fedezte. Az adományt több száz mikuláscsomaggal egészítették ki, és hagyományosan Szent Miklós ünnepén személyesen adták át; a gyerekeknek rendezett ünnepségen több alkalommal is Kis Imre volt a Mikulás. A koronavírus évében adventi üzenetében személyes veszteségként beszélt arról, hogy a járvány miatt nem tudja felkeresni a Bethlenszentmiklóson élő gyermekeket.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Erdős József

Magyar Kurír