Osztrák püspök és egyházi szervezetek bírálják az Európa Tanács vallási oktatásról szóló tervezetét

Wilhelm Krautwasch kritikáját levélben juttatta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének osztrák képviselőihez – írja a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség.

Krautwaschl püspök – aki az osztrák püspöki konferencián belül az oktatásért és az iskolákért felel – a tervezet egyes részeit „elfogadhatatlannak” minősíti, és több kulcsfontosságú ponton kifogásolja a határozattervezetben szereplő fogalmakat, felhívva a figyelmet azok „tisztázatlan és félrevezető” tartalmára. Kifogásolja továbbá a felekezeti hitoktatással szembeni negatív előítéleteket. Krautwaschl püspök szerint Ausztriában a felekezeti hitoktatás jelentősen hozzájárul az előítéletek és a diszkrimináció leküzdéséhez.

A püspök állásfoglalásának apropóját az 16373-as számú dokumentum adja, melyben többek között az szerepel, hogy a hitoktatásnak „objektívnek és nem felekezeti jellegűnek” kell lennie, és „nem részesíthet előnyben egy vallást a másikkal szemben”.

A felekezeti hitoktatás értéke

A püspök egyetért azzal a megállapítással, hogy „az oktatás kulcsfontosságú az ismerethiány elleni küzdelemben, a sztereotípiák és előítéletek lebontásában, valamint a bizalom és a kölcsönös tisztelet erősítésében”, ahogy az a dokumentumban szerepel. Ugyanakkor Wilhelm Krautwaschl határozott kritikát fogalmaz meg a felekezeti hitoktatással kapcsolatos negatív és egyben „nem bizonyított és nem is bizonyítható állítással” szemben. Levelében ezzel szemben arra mutat rá, hogy a „felekezeti hitoktatás különösen hozzájárul más vallások és világnézetek tiszteletéhez, valamint az emberi jogok – így a vallás- és véleményszabadság – érvényesüléséhez, továbbá a békés együttéléshez és a társadalmi kohézióhoz, mert csak egy saját álláspont teszi lehetővé a párbeszédet”.

Úgy véli, az „objektív” kifejezés a felekezeti hitoktatással összefüggésben „nem megfelelő”. Rámutat, hogy még egy „semleges” vallásismereti vagy etikaoktatás sem felel meg az objektivitás szigorú fogalmának. „Emellett a tanulóknak joguk kell legyen arra, hogy kérdés esetén megismerjék a tanár ‘szubjektív’ álláspontját vagy véleményét is” – fogalmaz Wilhelm Krautwaschl püspök.

Súlyos emberi jogi kifogások

A határozattervezetet a múlt héten többek között a der Katholische Laienrat Österreichs (KLRÖ, Osztrák Katolikus Világiak Tanácsa) is bírálta. Elnöke, Wolfgang Mazal professzor a szülők jogát hangsúlyozta gyermekeik vallásos neveléséhez.

A bécsi egyetemen oktató jogtudós szerint a tervezet ellentmond az Európa Tanács által elfogadott emberi jogok európai egyezményének (EJEE). Az EJEE első kiegészítő jegyzőkönyvének 2. cikke egyértelműen rögzíti, hogy a vallási oktatás és nevelés alapvetően a szülők joga.

A felekezeti hitoktatás elutasítása szerinte szintén ellentétes az EJEE-vel, „mivel a vallásszabadság (az egyezmény alapszövegének 9. cikke) és a véleményszabadság (10. cikke) keretében az oktatás is kifejezetten a szabadságjogok részét képezi”. Emellett „tartalmilag sem indokolható”, hogy az objektivitást a felekezetiséggel ellentétesnek tekintsék, hiszen vallási tartalmak felekezeti keretek között is közvetíthetők objektív módon.

Családszövetség: a tervezet a szülői jogokba való avatkozik be

Az osztrák Katolikus Családszövetség szintén problémásnak tartja a döntés előtt álló dokumentumot, kifogásolva, hogy az beavatkozik a szülői jogokba, amelyek közé elsődlegesen a vallási nevelés tartozik.

A felekezeti nevelés „meghatározó hozzájárulást nyújthat a személyes fejlődéshez, az értékközvetítéshez és a társadalmi részvételhez” – véli a szervezet. A hitoktatás „előmozdítja a demokratikus elveket és az emberi jogokat”, és a szülőkkel együtt különleges felelősséget visel a tisztelet és a diszkriminációmentesség közvetítésében. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének célját – hogy senkit ne érjen hátrány vallási hovatartozása vagy annak hiánya miatt – teljes mértékben támogatják.

A delegációvezetőkhöz és a közgyűlés tagjaihoz fordulva arra kértek, hogy ismerjék el a vallási nevelést, mint a demokrácia és a társadalmi kohézió fontos tényezőjét, és tegyék egyértelművé, hogy mind a szülők, mind a hitoktatás különös felelősséget viselnek más vallások és világnézetek tiszteletének előmozdításában.

A diákszervezet a szabadság veszélyeztetésére figyelmeztet

Kritikát és a tervezet átdolgozásának követelését fogalmazta meg a Mittelschüler‑Kartell‑Verband (MKV), Ausztria legnagyobb diák- és öregdiák-szervezete, miszerint az „objektív, nem felekezeti” vallási oktatás értelmezése problémás, mert „ellentmondás van az emberi jogok európai egyezményében rögzített alapvető szabadságjogoknak” – áll közleményükben, amely határozottan kiáll a felekezeti hitoktatás és a szülők vallási neveléshez való joga mellett.

Az osztrák felekezeti hitoktatás jelenlegi tantervei már most is „kiegyensúlyozott témaválasztékot” kínálnak, és nem kizárólag a katolikus felekezetre korlátozódnak – hangsúlyozza az MKV. A diákok „mély betekintést kapnak más világvallásokba és világnézetekbe”, emellett etikai és filozófiai kérdésekkel, valamint egyház- és művészettörténettel is foglalkoznak.

A felekezeti hitoktatás „az egyik legsokoldalúbb bölcsészeti tantárgy”, amelynek minden iskola tantárgyi kínálatában helye van – véli a diákszervezet. Hangsúlyozzák, hogy a felekezeti hitoktatás az objektív tudásközvetítéssel együtt „hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, valamint a tisztelet és a párbeszédkészség kialakításához”. Egy demokratikus és pluralista társadalom formálásában az oktatásnak központi szerepe van – írják állásfoglalásukban.

Forrás: Kathpress

Fotó: Vatican News

Trauttwein Éva/Magyar Kurír