Ötven éve nevezték ki Cserháti József egykori pécsi megyéspüspököt

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Cserháti József 1914. április 19-én született a Tolna megyei Lengyelen. Tanulmányait a pécsi szemináriumban, majd a római Collegium Germanicum Hungaricumban (Német–Magyar Kollégiumban) folytatta, pappá 1940-ben szentelték Pécsen. 1942-ben doktorált, ezt követően a győri szemináriumban, majd a budapesti Hittudományi Akadémián tanított.

1961. február 24-én a Pécsi Egyházmegye káptalani helynökévé választották. 1964. szeptember 15-én melzi címzetes püspöki és pécsi apostoli kormányzói kinevezést kapott, majd a budapesti Szent István-bazilikában szentelték püspökké 1964. október 28-án Brezanóczy Pál egri és Ijjas József csanádi apostoli kormányzóval, valamint Bánk József győri és Winkler József szombathelyi segédpüspökkel. Ő volt az utolsó pécsi püspök, akit megilletett az érseki pallium viselésének joga.

Cserháti Józsefet ötévnyi apostoli kormányzói működés után, 1969. január 10-én nevezte ki pécsi megyéspüspöknek VI. Pál pápa, egy időben Ijjas József kalocsai és Brezanóczy Pál egri érsek, Bánk József váci megyéspüspök, továbbá Szabó Imre esztergomi, Kisberek Imre székesfehérvári, Kacziba József győri, Udvardy József csanádi apostoli kormányzók, valamint Zemplén György esztergomi és Vajda József váci segédpüspökök kinevezésével.

A kommunista diktatúra gyakorlata és rendelkezései szerint a különféle egyházi megbízásokhoz a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 22. törvényerejű rendelete alapján adták meg az engedélyt. Ennek értelmében 1969. január 23-án a kinevezett egyházi méltóságok a Parlament épületében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tettek a Magyar Népköztársaságra és alkotmányára. A parlamenti eskütételről az MTVA Archívum Nemzeti Fotótára őriz három, Tormai Andor által készített felvételt.

Az eskütétel alkalmával jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Horváth Richárd, az Elnöki Tanács tagja, az államhoz hű papságot tömörítő békemozgalom vezetője, valamint Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Érdekes módon a pápai kinevezés nem kapott sajtónyilvánosságot, azonban az állami eskütételről számos újság, köztük Baranya megye napilapja, a Dunántúli Napló is beszámolt.

Megyéspüspöki kinevezése alkalmából Cserháti József 1969. február 10-én fogadást adott a pécsi püspöki palotában az egyházmegyei méltóságok és az állami szervek vezetőinek tiszteletére. Az eseményen részt vett Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal helyettes vezetője, továbbá Palkó Sándor, a Baranya megyei végrehajtó bizottság elnöke az egyházmegye területéhez tartozó megyék tanácselnökeinek képviseletében. A Dunántúli Napló híradása az egyházi résztvevőkre nem tért ki.

Cserháti püspök a kialakult politikai helyzetben kiterjedt kapcsolati rendszere révén igyekezett az állami hatóságokkal jó viszonyt kiépíteni, ugyanakkor szorgalmazva a Katolikus Egyház belső megújulását, az új apostoli lelkületet, valamint a II. vatikáni zsinat szellemiségének gyakorlatba ültetését. Nagy hangsúlyt fektetett a papok szellemi és lelki életének fejlesztésére. Nézeteit könyveiben és egyéb írásaiban tette közzé. Visszaemlékezésében így jellemezte püspöki működését: „Ötfelé vagyok felelős: Isten, egyház, nép, magam és az államhatalom felé. Tehát minden egyes kérdés döntésénél ötfelé kell tekintenem.”

Cserháti József 75. életévét betöltve, eleget téve az Egyházi Törvénykönyv előírásának, és megromlott egészségi állapota miatt lemondott megyéspüspöki hivataláról, amit II. János Pál pápa 1989. november 3-ai hatállyal elfogadott. 1994. április 12-én hunyt el: a gyászszertartást Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette, és a székesegyház püspöki sírboltjába helyezték örök nyugalomra

A cikk teljes terjedelmében a Pécsi Egyházmegye oldalán olvasható. További képek ITT találhatóak.

Forrás: Schmelczer-Pohánka Éva/Pécsi Egyházmegye

Fotó: Pécsi Egyházmegyei Levéltár

Magyar Kurír