Pillantás az Angyali Üdvözlet bazilikára – Az egész világ Názáretben

A többségében arabok lakta Názáret legszembetűnőbb látványossága az Angyali Üdvözlet bazilikája, amely arra a pillanatra emlékeztet, amikor Mária kimondta „igen” szavát arra, hogy Isten a Szentlélek által megtestesült méhében.

Aznap délben legfeljebb 50 hívő tartózkodik a názáreti Angyali Üdvözlet bazilikájában. Néhányan már elimádkozták a rózsafüzért, lassan csúsztatva az egyes gyöngyszemeket az ujjaik között. A kis csoport most a ferencesekre vár, akik a déli Úrangyala imádságra hívják őket.

Sehol másutt a világon nem lehet közelebb kerülni az Angelusban sorra vett eseményekhez, mint ezen a helyen, ahol Gábriel arkangyal közölte a fiatal Máriával, hogy gyermeket fogan. A többi már világtörténelem.

A brutalista stílusú, vagyis a nyers betont hangsúlyosan megjelenítő monumentális épület Mária barlanglakása fölött épült, amely hét méter hosszú, hat méter széles és három méter magas. Az itt lévő márvány oltár felirata hirdeti: „et verbum caro hic factum est” – és az Ige itt testté lett.

Az emelet ad helyet a zarándokok miséinek, azok számára is, akik a 2025-ös Szentévben ide látogatnak. Ezen a novemberi délelőttön is épp egy mise közben érkezünk. A hívek – egy színes ruhákba öltözött etióp csoport, élénk gyermekeikkel – itt élnek Izraelben, és a kopt közösséghez tartoznak. Tehát nem turisták, amint azt elsőre gondolhatnánk.

Az Úrangyala előtt Amdzsad Szabbara atya elmeséli, hogyan él ő és a világ minden tájáról összesereglett 14 szerzetes testvére itt, egy nemzetközi ferences kolostorban. A többiek Japánból, Argentínából, Chiléből, az Egyesült Államokból és Ghánából érkeztek.       

Amdzsad atya egy jeruzsálemi családból származik, egyik testvére jelenleg Jordániában él, nővére pedig továbbra is a fővárosban. A názáreti közösség közös nyelve az olasz, de a ferences atya hangsúlyozza, hogy „közös életünk nem csak a nyelvről szól, hanem arról is, hogy meg kell tanulnunk kijönni egymással”.

A szerzetesek ezt kis léptékben próbálják megvalósítani, és hozzájárulnak ahhoz, hogy ez nagyobb méretekben is működjön: „Beszélnünk kell a békéről; ferencesekként ez a mi feladatunk.”

Az Angyali Üdvözlet templomának különleges része egy sárga üvegablak,
amely a Magna Mater Austria-t, Mariazell kegyszobrát ábrázolja.

A békének saját kultúrája van itt, ami a mások iránti tiszteletet jelenti, és nem azt, hogy nincs háború. Az 59 éves szerzetesnek igen nagy örömet okoz, hogy „Leó pápa első szavai ezek voltak: »Béke legyen veletek.« Ezért arra várunk, hogy a Szentatya hamarosan meglátogasson minket Názáretben.”

Szinte minden szentföldi katolikus intézmény megsínyli, hogy jelenleg nagyon kevesen zarándokolnak Izraelbe. A helybeliek szinte mindannyian a turizmusból élnek, ám 2023 óta hatalmas visszaesés tapasztalható, amit mindenki megérez.

A jeruzsálemi ferences plébánián már csak a hívők 35 százaléka maradt. Ez érezhető aggodalommal tölti el Amdzsad atyát. Óvatos optimizmussal búcsúzik: „Örülünk, hogy itt vannak és beszámolnak Názáretről. Reméljük, hogy hamarosan újra turisták és zarándokok érkeznek hozzánk.”

Számos nemzet hagyta hitének tanújelét az Angyali Üdvözlet bazilikájában. Egy sárga üvegablak Ausztriából Mariazell kegyszobrát, a Magna Mater Austria-t ábrázolja. Németország politikai témával mutatkozik be, az Istenszülőt mutatják a berlini fallal, amely 1989-ig kettéválasztotta az országot.

A magyar zarándokok örömmel fedezhetik fel Moldován István szép mozaikját, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. Mária fölött két angyal tartja a szent koronát. A szentföldi kusztódia lapja annak idején így méltatta az alkotást: Magyarország sokat szenvedett földje, Szent István király és igen sok szent hazája „Magyarország Királynéja és Védasszonya” címen ajándékozta az értékes mozaikképet a Názáreti bazilika felső templomának.

Moldován István mozaika, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja

Közvetlenül az Angyali Üdvözlet bazilikája mögötti dombon szerényebb templom áll, amelyet Szent Józsefnek szenteltek. Ezt szintén a ferencesek gondozzák. A templom mennyezete fából készült, Szent József ácsmesterségére emlékeztetve.

Itt élt a Szent Család. Erről az ókori ásatások is tanúskodnak, még akkor is, ha egy legenda szerint a házat angyalok repítették az olaszországi Loretóba – de ez már egy másik történet.

Forrrás: Der Sonntag

Fotó: Sophie Lauringer

Fordította: Kveck Péter

Magyar Kurír