Schönborn bíboros lesz a pápa delegátusa a kölni Loretói-kápolna felszentelésének 350. évfordulóján

Kitekintő – 2025. augusztus 13., szerda | 10:30

XIV. Leó pápa augusztus 9-én kinevezte Christoph Schönborn bíborost, nyugalmazott bécsi érseket különleges küldöttévé a kölni Fekete Madonna-kápolna felszentelésének 350. évfordulójára, amelyet szeptember 14-én, vasárnap tartanak Kölnben. A Kupfergassén található Loretói-kápolna a kölni érsekség egyik legjelentősebb zarándokhelye, ahol immár 350 éve száll az imádság a Szűzanyához.

Az 1715-ben épült Szűz Mária-templom Köln belvárosában, a Kupfergasséban található; egyike a város kevés barokk templomépületének. A templomot ugyan 1715-ben szentelték fel, de már 1673 és 1675 között építettek ott egy Loretói-kápolnát, ahol az itáliai eredetű Madonna Nera, Fekete Madonna-kegyszobor másolatát őrzik.

A 17. század elején a szomszédos Hollandia lakossága körében felekezeti ellentétek miatt erőszakos zavargások törtek ki, ami sok katolikust arra késztetett, hogy elhagyja szülőföldjét. Sokan a nem messze fekvő katolikus birodalmi városban, Kölnben kerestek menedéket – köztük szerzetesek is, így a sarutlan kármeliták rendjének tagjai már 1614 körül megérkeztek Kölnbe. 1620 és 1628 között Köln déli külvárosában kolostort, továbbá Szent József és Szent Teréz tiszteletére szentelt templomot építettek.

A kápolnát az itáliai Loreto bazilikájának Szent Háza  mintájára építették

A kármelita szerzeteseket 1630 tájt Észak-Brabantból sarutlan kármelita nővérek követték, akik a kölni Kupfergasse sarkán telepedtek le, ahol adományokból kolostort építettek, ennek közvetlen közelében pedig egy kis oratóriumot, Johann Jakob Wissius városi tanácsos, későbbi polgármester kezdeményezésére.

A kápolnát a loretói bazilika Szent Házának  (Casa Sancta) mintájára építették, amely a hagyomány szerint a 13. század végén került Názáretből a muszlim terjeszkedés miatt, tengeri úton, az adriai tengerpart Loreto nevű kis településére.

A kölni polgárok alapítvánnyal támogatták a kezdeményezést. A kármelita nővérek egy holland fafaragó mestert kértek fel, hogy hársfából faragja ki a Loretói Szűzanya szobrának mintájára az ő Mária-szobrukat – ami 1630 körül el is készült, ám a kápolnát csak 1675. szeptember 8-án, Szűz Mária születésének ünnepén szentelték fel.

Abban az időben, amikor a Mária-tisztelet Kölnben is különösen erős volt, gyakran szerveztek zarándoklatokat és körmenetet olyan helyekre, amelyekről azt tartották, hogy csodatévő erővel rendelkeznek. Ilyen búcsújáróhely volt a kölni sarutlan kármeliták Mária-kápolnája is Fekete Madonna-kegyszobrával.

Nagylelkű adakozásból készült

A kölni Kupfergasse kolostorkápolnájának Mária-kegyszobra rövid időn belül nagy jelentőségre tett szert a sarutlan kármelita rend és az egész város számára, noha az ősi Colonia városának gyönyörű székesegyháza a háromkirályok Európa-szerte ismert ereklyéivel büszkélkedett.

A kölni Fekete Madonna kápolnája közismert zarándokhellyé vált. A zarándokok ékszerekkel és áldozati gyertyákkal díszítették a „Kegyelem Anyját”, ahogy a kegyszobrot nevezték. Az eredeti hársfa szobor az évek során a gyertyafüsttől sötét árnyalatot kapott. A látogatók folyamatosan növekvő száma miatt egy nagyobb templom építését kezdték tervezni; az építési munkálatok azonban csak 1705-ben kezdődtek meg.

Az új templom a kis kápolna köré épült; a szükséges engedélyeket Wilhelmine Amalie császárné befolyásának köszönhetően nyerték el. A kegykápolna önálló építményként a köré épített főtemplom két bejárata között helyezkedik el – mint a loretói Szent Ház kicsinyített mása.

XI. Piusz pápai tiarájának aranymásolata díszíti

1675. december 8-án Maximilian Heinrich választófejedelem egy értékes aranylánccal díszíttette a kegyképet. A 18. század végéig a Fekete Madonna mellett egy kettős szív alakú lámpa lógott, amelyet egy a katolikus hitre áttért fejedelmi pár ajándékozott a templomnak. 1925. június 7-én Karl Joseph Schulte kölni bíboros XI. Piusz pápai tiarájának aranymásolatát ajándékozta a Fekete Madonnának, amely ma is látható a kegyszobor fölött, a Szűzanya fején, tizenkét aranycsillag foglalatában.

A II. világháború pusztításai során a templom kiégett, csodás módon egyedül a tabernákulum és a kegyszobor maradt épen.

Menedék a világjárvány idején

Különösen kedvelt volt a kápolna a covidjárvány idején: a kölniek nagy számban keresték fel, hogy gyertyát gyújtva a Szűzanya szobra előtt imádkozzanak szeretteik egészségéért.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Szűz Mária születésének ünnepén a kölni kápolna és a templom felszentelésének emléknapján hagyományosan gyertyás felvonulás keretében viszik végig a kegyképet a környező utcákon.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria