Schönborn bíboros: Sokat lehet tanulni a görögkatolikusoktól

Külhoni – 2023. június 6., kedd | 15:04

A 250 évvel ezelőtt zajlott bécsi görögkatolikus szinódus emlékére május 30. és június 1. között Bécsben megrendezett konferencián Christoph Schönborn bíboros méltatta a keleti gyökereikhez hűséges görögkatolikusokat.

A bécsi találkozó második napján a részt vevő püspökök és szakértők az érseki hivatal dísztermében gyűltek össze meghallgatni a konferencia előadásait.

Elsőként Christoph Schönborn bíboros köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva, mennyire fontos a Katolikus Egyházban a keletiek jelenléte. 250 évvel ezelőtt Mária Terézia is fontosnak tartotta a keleti egyházak egységét, amely egyszersmind segítette és erősítette a Római Katolikus Egyházban való elismertségüket is.

A rendezvény egyik főszervezője, Cyril Vasil’ érsek bevezető előadásában kiemelte, hogy az 1773-as történelmi találkozó egyik apróságnak tűnő eredménye lett, hogy a monarchia területén attól kezdve nevezték a bizánci rítusú híveket egységesen görögkatolikusoknak.

A bécsi szinódus egyik fontos célja volt, hogy egységesítse a liturgikus és hitterjesztő könyveket, valamint az ünnepeket. Előadások hangzottak el a 250 évvel ezelőtti esemény jelentősebb szereplőiről, valamint a remélt, de jobbára meghiúsult eredményeiről. Jóllehet, a 250 évvel ezelőtt tartott szinódus nem érte el az egységet sem az ünnepek, sem a liturgikus kiadványok terén, a találkozó mégis nagy jelentőségűnek mondható, mivel ez volt a magyarországi görögkatolikusok első közös fellépése, és a jelentős nézetkülönbségek ellenére is elindította a különféle felekezeteket a közös gondolkodás útján.

A második nap végén a püspökök és kísérőik átvonultak a Stephansdomba, ahol együtt végeztek Szent Liturgiát, melynek magyar vonatkozású különlegessége volt: a liturgia előtt a szertartást végző atyák a máriapócsi kegyképhez járultak, amelynek másolatát Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök vitték az oltárhoz.

Homíliájában Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek hosszan beszélt a máriapócsi kegykép történetéről, kiemelve, hogy a mai hamis ideológiáktól mérgezett világban sokat lehet tanulni a hagyományaikhoz és értékeikhez hűségesen ragaszkodó görögkatolikusoktól.

A Stephansdomban tartott ünnepi Szent Liturgia végén a két magyar főpásztor visszavitte a kegykép másolatát a mellékoltárhoz. A bíboros és a celebráló főpapok hosszan, csöndben imádkoztak a kegykép előtt.

Az 1773-as bécsi görögkatolikus szinódus évfordulója alkalmából rendezett konferencia harmadik, egyben záró napját a főpásztorok kora reggel Szent Liturgával kezdték a Szent Barbara-templomban. A szertartást vezető Kocsis Fülöp metropolita homíliájában utalt a keleti katolikus egyházak előadásokon is hangsúlyozott sajátosságaira, melyek egyike, hogy a szertartások alázatra nevelnek.

A többnyelvű szertartáson a magyar mellett ószláv, német, szlovák, ukrán és szerb nyelven is szólt a liturgia.

A szertartás végén Jurij Kolasa, a keleti ordinariátus helynöke bejelentette a Bécsben élő magyar görögkatolikusok közösségének megalapítását; szervezését és vezetését Papp György atyára bízta.

Előadásában Kurzakov Elek jezsuita atya a különböző sajátjogú egyházak lehetséges együttműködésének jogi kereteiről beszélt.

A konferencia zárásaként a jelen lévő püspökök összegzésként közös levelet fogalmaztak meg Ferenc pápának.

A találkozó első napjáról készült képes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria