Sankt Pöltenben nyílik kiállítás a Keresztény Múzeum anyagából

– Az esztergomi prímási palotában található gyűjtemény Magyarország leggazdagabb vidéki egyházi gyűjteményeként ismert. Különlegessége, hogy a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeumon, illetve a Magyar Nemzeti Galérián kívül ez a múzeum bír a legnagyobb és legértékesebb középkori egyházi képző- és iparművészeti anyaggal. Hogyan jött létre ez a gazdag gyűjtemény?

– Az 1875-ben Simor János hercegprímás által alapított múzeum különleges helyzetben van az európai egyházi gyűjtemények között is, hiszen nem a hagyományos értelemben vett, a 19. században kialakult egyházi gyűjteménytípusba sorolható, mint amilyen például az esztergomi kincstár. A Keresztény Múzeum azon gyűjtemények közé tartozik, amelyeket a kor szokásainak megfelelően főurak vagy egyházi személyek alapítottak, gondosan szervezett műkincsvásárlás eredményeképpen. Az esztergomi múzeum Simor János gyűjtőmunkájának köszönhetően olyan, az európai művészettörténet szempontjából is értékes olajfestményeket, táblaképeket tudhat magáénak, amelyek kiemelik a magyarországi gyűjteményt a hasonló, egyházi műkincseket bemutató tárlatok közül, kiegészítve az iparművészeti alkotásokat a képzőművészeti műtárgyakkal.

A főúri gyűjteményekkel ellentétben a Keresztény Múzeum mind a mai napig őrzi eredeti állapotát, azaz a gyűjtemény továbbra is egyházi kézben van, illetve a két világháború során sem szenvedett károkat. Nem mondható el ugyanez az egri Pyrker-gyűjteményről, amely még az alapító életében – az esztergomival ellentétben – állami közgyűjteménybe került.

A Keresztény Múzeum alapításáról azt kell tudni, hogy Simor János érsek a bazilika elkészültével építtette a prímási palotát, amely nemcsak főpapi rezidenciaként működött, hanem egyes részei a látogatók előtt is nyitva álltak. A múzeum alapításával együtt könyvtárat és levéltárat is létrehozott, így vált teljessé a „magyar Vatikán” néven emlegetett átfogó egyházi központ kulturális koncepciója.

– Milyen részekből áll a Keresztény Múzeum gyűjteménye, és honnan származnak az itt bemutatott műalkotások?

– Simor János szándéka szerint olyan középkori, már nem használt oltártöredékeket állítottak ki a múzeumban, amelyeket így a pusztulástól mentettek meg, és szükség esetén restaurálni is tudtak. (A kutatómunkával egybekötött szakszerű művészettörténeti feldolgozás a 20. században vette kezdetét, amely Gerevich Tibornak a garamszentbenedeki szárnyas oltárról, Kolozsvári Tamás 1427-ben festett alkotásáról írt monográfiájával indult.) Az érsekség területén található garamszentbenedeki bencés apátságból további középkori kincsek is Esztergomba kerültek, közülük kiemelkedik az 1480 körül faragott úrkoporsó.

Simor János érsek a múzeum létrehozásakor saját korának alkotásait is gyűjtötte, kiemelt figyelmet szentelt a vallásos szellemiségű műveknek, ezek közül is a római, bécsi, düsseldorfi nazarénus iskola alkotásait részesítette előnyben.

Az alapítás korának harmadik műtárgycsoportját az itáliai reneszánsz alkotások jelentették. Raffaele Bertinelli római kanonok hatvantételes hagyatékának megvásárlásával 1878-ban alapozta meg Simor János a gyűjtemény nemzetközi hírét.

Az 1886-ban elhunyt Ipolyi Arnold nagyváradi püspök végrendeletének értelmében az ő sokoldalú gyűjteménye (többek között középkori táblaképek, szobrok, itáliai trecento képek, különféle textíliák, kerámiák) is a Keresztény Múzeum állományát gazdagítja 1919-től. Végül meg kell említeni a San Marco-hagyatékot is, amely 1926-ban került be a múzeumi gyűjteménybe, és a harmadik törzsgyűjteményi egységet képezi.

– Mi történt a múzeummal a világháborúk alatt, és hogyan vészelte át a kommunista időszakot?

– A múzeum a II. világháború alatt nem szenvedett károkat, ami tulajdonképpen csodának tekinthető, hiszen lényegében semmi sem hiányzik a Simor János-féle gyűjteményből. Az orosz hadsereg Serédi Jusztinián hercegprímás halála miatt nem tört be a prímási palotába, így a legnehezebb időket épségben vészelte át a Keresztény Múzeum.

A kommunizmus idején sajátos helyzetben volt az intézmény, hiszen az ország egyetlen egyházi gyűjteményeként működhetett. Az ’50-es évektől a Vármúzeum és a Balassa Bálint Múzeum szakmai felügyelete alatt állt, mígnem átfogó modernizálás és felújítás után, 1973-tól önálló egyházi intézményként működik.

– Milyen lehetőségei vannak jelenleg a múzeumnak az állomány gyarapítására?

– A gyűjtemény gyarapodását leginkább kortárs művészek felajánlásai, kisebb mértékben vásárlások teszik lehetővé. Így kerülhetett sor legutóbb Solti Gizella, idén elhunyt Kossuth-díjas kárpitművész egyik fű művének, a II. János Pál pápa elleni merénylet emlékére szőtt alkotásának (Nem golyóálló palást) megvásárlására is a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

– A múzeumban jelenleg is folyik tudományos kutatómunka, illetve restaurálásoknak is helyet ad az intézmény.

– A Keresztény Múzeumban folyamatos szakmai munka folyik. A Prokoppné Stengl Marianna kezdeményezésére létrehozott és napjainkig bővülő szakkönyvtárunk helyben segíti a művészettörténeti feldolgozást. Kutató kollégákat rendszeresen fogadunk, illetve részt veszünk államilag finanszírozott kutatási projektekben. Ami a restaurálásokat illeti, az utóbbi évtizedekben leginkább szobrászati és képzőművészeti alkotások felújítására került sor, illetve idén a Sankt Pölten-i kiállításhoz kapcsolódó munkálatok folytak a saját fenntartású műtermünkben. A gyűjtemény jelenleg nem alkalmaz állandó restaurátort, feladatok szerint bízzuk meg a szakembereket. Az utóbbi években azonban a festmények restaurálásán túl gondot fordítunk iparművészeti tárgyak, üvegek, falikárpitok, csomózott szőnyegek, illetve grafikai lapok konzerválására, restaurálására is.

– Ha jól tudom, a Keresztény Múzeum újabban múzeumpedagógiai programok keretében is szeretné közelebb vinni a látogatókhoz a művészetet.

– A Keresztény Múzeum eleinte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttműködve alakította ki azt a múzeumpedagógiai szemléletet és módszertant, amely alapján megfelelő szakképzettséggel, művészettörténeti és teológiai tudással rendelkező fiatalok kezdtek dolgozni nálunk. Mai állandó munkatársunk ebből az egyetemista gyakornoki körből került ki. Olyan tárlatvezetéseket kínálunk iskoláskorú gyerekek számára, amelyek egy-két műre, tárgyra koncentrálva teszik lehetővé a kiválasztott témával való ismerkedést. Számunkra a gyerekfoglalkozások lényegét a műalkotásokkal való elmélyült találkozás jelenti, amelyhez különböző kreatív feladatokat illesztünk. Minden foglalkozás egy bevezetővel indul, de figyelünk arra, hogy ne csak frontális módszert alkalmazzunk, hanem a gyerekek bevonásával, párbeszédes formában valósulhasson meg az oktatás.

(A múzeum gyermekprogramjairól a Keresztény Múzeum honlapján lehet további információt találni – a szerk.)

– Az idén májusban nyíló Sankt Pölten-i kiállítás ötlete honnan származik, illetve milyen alkotásokat lehet majd megtekinteni?

– A kiállítás a Sankt Pölten-i Diözesanmuseum (egyházmegyei múzeum – a szerk.) vezetőjének, Wolfgang Hubernek köszönhetően valósul meg, aki személyesen kereste meg a Keresztény Múzeumot egy lehetséges kiállítás tervével. A cél az volt, hogy egy képzőművészeti válogatáson keresztül mutassuk be a Keresztény Múzeumot és a többi esztergomi gyűjteményt. A művészettörténeten túl megelevenítjük a főegyházmegye és a város történelmét, láthatóvá tesszük kulturális értékeinket az osztrák közönség számára. Külön figyelmet szenteltünk az osztrák–magyar kulturális kapcsolatok megjelenítésének.

Május 9-én Erdő Péter bíboros nyitja meg a tárlatot. Bár az állandó kiállításunk legismertebb, kiemelkedő darabjait nem vihettük el Sankt Pöltenbe, olyan reprezentatív válogatást állítottunk össze, amely hűen tükrözi mindazt, amit az idelátogató átfogó élményként helyben megtapasztalhat. Csak néhány művet említenék: látható lesz például az első teremből a Garamszentbenedekről származó két, 1494-re datált passiójelenet; az itáliai reneszánsz és barokk művészet köréből Bernardino Luini milánói reneszánsz festő Madonnája, a lombard festőtől származó Leány az egyszarvúval, illetve Luca Giordano Szent Efrém remete című képe, valamint az osztrák újkori festők közül Janneck, Altomonte, Waldmüller egy-egy festménye is. A 19. századi magyar művészek közül idősebb Markó Károly, Liezen Mayer Sándor, Szoldatits Ferenc alkotásait visszük ki Ausztriába. A 20–21. századi gyűjteményünkből Molnár C. Pál Utolsó vacsora című képét, illetve Somogyi Győző, Kárpáti Tamás, Prokopp Péter műveit mutatjuk be. Történeti illusztrációként számos metszetet is láthatnak majd az érdeklődők.

Iparművészeti gyűjteményünkből reneszánsz falikárpitokat, népi és úri hímzéseket állítunk ki. A Főszékesegyházi Kincstárat két középkori ötvöstárgy, egy miseruha és egy historizáló kehely képviseli, az egyházi könyvtárakból pedig ősnyomtatványokat és régi nyomtatott, illusztrált, liturgikus használatú, illetve egyházjogi tartalmú köteteket mutatunk be az október végéig látogatható tárlaton.

A kiállításhoz német nyelvű katalógust állítottunk össze. A bevezető tanulmányokat magyar és osztrák történészeknek köszönhetjük, akik az esztergomi főegyházmegye történetének és a két ország egyházi kapcsolatainak egy-egy fejezetét, érdekes vonatkozásait mutatják be.

– Milyen kiállítási terveik vannak a közeljövőben?

– A múzeum idei időszaki kiállításokra vonatkozó terveivel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy eddig a Sankt Pölten-i kiállításra összpontosítottunk, de hamarosan saját helyszínre tervezett rendezvénnyel is jelentkezünk. A tavalyi sikeres Történeti és kortárs kárpitok Magyarországon című tárlat után idén ugyancsak ezzel a műfajjal szeretnénk foglalkozni. Ezúttal Hajnal Gabriella kárpitművész alkotásaiból állítunk össze válogatást. Ősszel újabb megnyitót tervezünk, de ennek részleteit majd csak később hozzuk nyilvánosságra. Külső helyszínen is lesz még egy különleges, önálló bemutatkozási lehetősége a Keresztény Múzeumnak, amikor az adventi időszakban a pesti Vigadóban az Erdélyi Zsuzsanna által alapított népi vallásos gyűjtemény első nagyszabású kiállítását rendezzük meg.

– Vannak-e a múzeumban olyan programok, amelyek egy-egy alkotáshoz vagy egyházi ünnepkörhöz kapcsolódva más művészeti területeket is bevonva szólítják meg az érdeklődőket?

– Az esztergomi Keresztény Múzeum az állandó és időszaki kiállításokon kívül időnként teret ad zenei, tudományos és ismeretterjesztő jellegű kulturális rendezvényeknek is. Egyet emelnék ki ezek közül. Az utóbbi években hagyománnyá vált az az adventi programsorozat, amelynek keretében a karácsonyi ünnepkör ábrázolásait ikonográfiai és teológiai szempontból is megvilágító tematikus előadásokat tartunk meghívott előadók segítségével. Az előadások után a témához és a hangulathoz illeszkedő koncertekre is sor kerül.

* * *

A Mesterművek az esztergomi Keresztény Múzeumból című Sankt Pölten-i tárlat megnyitójának programját Eseménynaptárunkban találják.

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír