Jakubinyi György (balra), Szécsi József (középen) és Benyik György (jobbra)
Az Újszövetség hellén és judaista háttere címmel augusztus 27–29. között rendezték meg a 29. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát a szegedi dóm látogatóközpontjában. A Benyik György teológusprofesszor által 1989-ben kezdeményezett, nemzetközi hírű rendezvényen az évek során több ezer hallgató előtt több száz előadás hangzott el.
Évek óta a konferencia keretében, ünnepi hangversenyen adják át a Joachim Gnilka német teológusról, a 2018 januárjában, 90. életévében elhunyt neves Újszövetség-kutatóról elnevezett díjat a bibliatudomány egy-egy jelentős tudósának.
Szécsi József, Fröhlich Ida és Benyik György
A biblikum és a rabbinikus irodalom kapcsolatában kifejtett munkásságáért ebben az esztendőben a 70 éves Szécsi József vallásfilozófus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) professzora kapta a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Gnilka-díját. A díjátadásra és a jótékonysági hangversenyre augusztus 28-án, a szegedi Új zsinagógában került sor.
Az ünnepi esemény keretében a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (SZNBK) igazgatója, Benyik György és az OR-ZSE rektora, Vajda Károly együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek fő célja az emlékezetkultúra ápolása.
Benyik György professzor köszöntőjében elsőként Szécsi József mellett Lednitzky Andrást, a Szegedi Zsidó Hitközség elnökét, Izrael tiszteletbeli konzulját köszöntötte. Hangsúlyozta, neki köszönhető, hogy a jótékonysági koncert a szegedi zsinagógában valósulhatott meg. Hozzátette, azt kívánja, hogy ha az elkövetkező száz évben bárki belép ebbe a zsinagógába, ugyanazzal a jóérzéssel töltekezzen a szívében, mint ami a jelenlévőkében van. Ha ez így lesz – mondta –, akkor elérte célját az aláírandó együttműködési megállapodás.
Török Csaba teológus, egyetemi tanár, a Keresztény–Zsidó Társaság kuratóriumának tagja mondta el a Gnilka-díj idei kitüntetettje, Szécsi József laudációját. „Boldog ember, akinek öröme telik az Úr törvényében” – kezdte beszédét Török Csaba. Majd így folytatta: „A zsoltáros az első zsoltárban így imádkozik, és nagy örömmel választottam ezt a gondolatot, hogy ebből kiindulva köszöntsem a hetvenesztendős Szécsi Józsefet. Ő nem csupán életének egyik jubileumához érkezett, de a díj átvételével életének egyik sajátos elismerését is megkapja. Élete nem csupán gond és törődés, hanem nagyon sok gyümölcsnek, értéknek a forrása is.” Laudációjában Török Csaba visszaemlékezett arra, amikor fiatal papként először találkozott Budapesten Szécsi Józseffel. Kiemelte, Szécsi József munkássága mellett is észrevett hiteknek, kultúráknak, vallásoknak, emberi történelmi valóságoknak a keresztútjain olyan dolgokat, melyek egy felületesen gondolkodó ember figyelmét elkerülték volna. Talán ezek is motiválták doktori témájának megválasztásában, melyet a budapesti hittudományi akadémián a dél-amerikai redukciókról írt.
Szécsi Józsefet nem csupán teológiai doktorátusa miatt ismerhetjük, ismerhetjük őt énekesként, de az Országos Rabbiképző Intézet, a mai OR-ZSE diákjaként, könyvtárosaként, tanáraként is. A televízió nézői láthatják a Duna Televízió munkatársaként. Keresztutak ezek – folytatta Török Csaba –, ahol lehetőség nyílik arra, hogy az emberek találkozzanak egymással. Szécsi József tudja, mit jelent leültetni különböző hitek követőit úgy, hogy ez ne formális pillanat legyen, hanem megnyíló, megnyitó emberi találkozás. Mindig párbeszédre, egymás megismerésére törekszik. Ezért mondhatjuk talán, hogy életének fő műve az 1991-ben alapított Keresztény–Zsidó Társaság, mely mögött személyes kapcsolatok, barátságok, megérlelt emberi kötődések állnak. Szécsi József Isten kegyelmének lett hordozója egy olyan emberi világban, amely túl hangos ahhoz, hogy a finom, visszafogott hangot meghallja – zárta laudációját Török Csaba.
Fröhlich Ida ókortörténész, hebraista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője – aki szintén szegedi származású – ugyancsak köszöntötte Szécsi Józsefet. Mint kiderült, fiatalkorukban a városban mindketten szenvedélyesen érdeklődtek a héber nyelv iránt. Mint Fröhlich Ida mondta, ismeretségük a középiskoláig vezethető vissza, hiszen mindketten görögül kezdtek tanulni. Oázis volt ez a tanulás, mely mindkettőjüket elindította a tudományos élet útján.
A köszöntőkre, a díj átadásának eseményére, az együttműködési megállapodás aláírásának pillanataira a koncert darabjai közt került sor – melyekben maga a díjazott is közreműködött.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a konferencia egyik védnöke – és első Gnilka-díjasa – adta át az elismerést Szécsi Józsefnek. Köszöntőjében az érsek kiemelte a díjazott tudása mellett szerénységét is.
Szécsi József megköszönve a kitüntetést visszaemlékezett szüleire. Mint mondta, a családi hagyomány őrzi annak emlékét, hogy az alsóvárosi ferences templom búcsújakor született, édesapja ott virrasztott és imádkozott értük egész éjszaka. Megemlítette egykori tanárait, a jezsuiták templomát, ahol szülei házasságot kötöttek, a szegedi zsinagóga és a zsidóság szerepét a város életében. Elmondta azt is, hogy civil hallgatóként lett teológus, de azt követően az Állami Egyházügyi Hivatal nem engedte, hogy orientalisztikával foglalkozhasson, ezért az országos Rabbiképző Intézetben Scheiber Sándor segítségével folytatta tanulmányait. Ekkor írta meg az első keresztény–zsidó összehasonlító tanulmányát. Szécsi József elmondta, életének meghatározó eseménye, hogy az egykori rabbiképzőben, a mai OR-ZSE-ban taníthat és a nemzetközi biblikus konferencia munkájában is évek óta részt vehet.
Lednitzky Andrásnak, a Szegedi Zsidó Hitközség elnökének, Izrael tiszteletbeli konzuljának köszöntője után került sor az együttműködési megállapodás aláírására, majd ismét felhangzott a Szegedi Szimfonikus Zenekar, az Ökumenikus Kórus zenéje Gyüdi Sándor vezényletével, amellyel véget ért a szegedi Új zsinagógában a 29. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Gnilka-díjának átadása és jótékonysági koncertje.
Fotó: Bókay László
Bókay László/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria