Teljes odaadás és elfogadás – Szentmisével zárult az idősügyi mentorok képzése Vácon

Ferenc pápa buzdítása az idősek támogatására, valamint a nagyszülők és az idősek világnapja bevezetése is arra hívja fel a figyelmet, hogy az idős embernek mind fizikálisan, mind mentálisan szüksége van törődésre, gondoskodásra. A második alkalommal megtartott „Melléjük szegődöm” idősügyi képzésre hét egyházmegyéből jelentkeztek érdeklődők, akik szeretnének részt venni saját egyházmegyéjük időspasztorációjában. Számukra különböző területeken, többek között plébániákon, kórházakban, idősek otthonában nyílik majd lehetőség az önkéntes munkára.

A tréning elsődleges célja azonban az, hogy az aktív időskort és az időskori értékek megélését támogatva hitben élő mentorokat képezzenek, akik helyben, az egyházközségben szerveznek kis közösségeket, programokat; képesek támogató módon vezetni csoportos beszélgetéseket az életkorral járó kihívásokról, hitbéli kérdésekről, spiritualitásról. Különösen is fontos, hogy az idősek számára meghirdetett csoportokba be tudják vonni azokat is, akiket gyermekkorukban megkereszteltek, de később eltávolodtak az Egyháztól és a hittől.

A négyalkalmas tréning kidolgozása és vezetése Benkő Ágota, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének egykori elnöke, projektfelelős; Leleszi-Tróbert Anett Mária, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi adjunktusa és Tóth András görögkatolikus pap, a Váci Egyházmegye spirituálisa, mentálhigiénés szakember nevéhez fűződik.

Eredményeik egy év elteltével már mérhetők: van olyan egyházmegye, ahol a képzésnek köszönhetően már több kórházi önkéntes, beteglátogató van; egy másikban idősügyi referenssé neveztek ki egy diakónus házaspárt, akik együtt végezték el a tréninget; megint máshol összekapcsolták az idősek generációját a fiatalokkal; és volt, ahol nagy sikerrel szerveztek programot Magány nélküli nap címmel az időseknek – számolt be Kiss Mónika SSS, az MKPK Családbizottságának munkatársa.

A zárónapon Kiss Ulrich SJ bemutatta nemrég megjelent, saját idősotthoni tapasztalatait összefoglaló, Hivatásom: öreg című kötetét. „A történtek megerősítettek egy régóta dédelgetett tervemben: könyvet írni az öregségről, amely segítségül szolgálhat az időseknek, hogy megtalálják helyüket a társadalomban” – mondta a jezsuita szerzetes, pap.

Az idősügyi mentorképzés szentmisével zárult.

Marton Zsolt váci megyéspüspök szentbeszédében emlékeztetett: „Ha a Szentháromságban az isteni élet lényege a teljes odaadás és elfogadás, akkor

az emberi életnek is ez a törvénye. Minél inkább odaadjuk magunkat a másik embernek, annál inkább önmagunkra találunk.

A Szentlélek segítsen benneteket, hogy a Szentháromság szeretetközösségét mintázó, idős embertársainkat segítő lelki támaszokká és örömforrásokká váljatok!” – buzdította a képzés résztvevőit a főpásztor.

*

Dohány László, a kurzus egyik résztvevője így nyilatkozott a záró hétvégét követően:

„Korábban minden évben jártunk a Bíró László püspök által kezdeményezett családkongresszusokra, és dolgoztunk a Fokoláre Mozgalom Új Család Egyesületben. Így hallottunk a képzésről. Felmerült bennem: talán csak nők jelentkeznek egy ilyen képzésre, de örömmel láttam később, hogy hatan voltunk férfiak.

Komoly felkészítést kaptunk. Nemcsak demográfiai kérdésekről, hanem arról is, hogyan működik az önkéntesség, milyen jogi szabályai vannak. A képzés során különböző bibliai történeteket játszottunk el, eseteket dolgoztunk fel szerepjáték formájában. Megismertük egymást, kapcsolatok alakultak ki. Rengeteg olyan dolog került előtérbe, amivel korábban nem foglalkoztam. De mivel én is benne vagyok már ebben az időskori szakaszban, ezeket nekem is át kell gondolnom.

Az időseket a mai társadalom kizárja az életből. Betegségről, halálról, elmúlásról senki nem akar hallani, csak az életerős, topon lévő emberekről, akik termelnek, létrehoznak valamit. Ha azonban a hit fényében világítjuk meg a halált, akkor az nem végleges elmúlás.

A halál előtti időszakban az üdvösségre készülhetünk fel. Nem veszteség, hanem az örök életünk kezdete, a végtelen szeretettel való találkozás pillanata lesz.

Még átgondolásra vár, hogy mi a feleségemmel együtt mit tudunk tenni Gödöllőn és környékén az idősekért a jövőben. Ősztől leszünk mindketten nyugdíjasok. Valamiféle gyakorlatunk már van a korábbi évekből a szervezésben, úgyhogy nagy távlatok nyílhatnak előttünk. Érdemes lesz jól kihasználni, hogy Isten szeretete rajtunk keresztül is tudjon működni.”

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír