Tudományos konferencia Könyves Kálmán és Székesfehérvár kapcsolatáról

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A tanácskozás a Szent István és Szent László által kijelölt utat kemény kézzel folytató, kiváló diplomáciai érzékkel és a kor legmodernebb művészeti áramlataira is érzékeny lélekkel megáldott Könyves Kálmán életét, munkásságát, valamint a későbbi korokra gyakorolt hatását mutatta be.

A konferencián a téma legkiválóbb hazai tudósai, jeles történészek és művészettörténészek osztották meg legújabb kutatásaik eredményét az egész országból érkezett nagyszámú érdeklődővel.

Spányi Antal megyéspüspök köszöntőjében elmondta, hogy az egyházmegye két hosszú távú, jelentős előzményekkel bíró kutatási programmal vesz részt a hazai tudományos közéletben. Az egyik program az egyházmegye püspökei, a másik a Székesfehérvárhoz kötődő magyar királyok életművét dolgozza fel. Az egyházmegye püspökeinek életművét feldolgozó tudományos programban kiemelt feladat Prohászka Ottokár szerteágazó életművének kutatása, míg a magyar királyok és Székesfehérvár kapcsolatát ismertető konferenciákon az uralkodók képzőművészetben megjelenő későbbi ábrázolásaival, a szentek esetében kultuszuk alaposabb megismerésével is foglalkoznak.

Székesfehérváron mindig illő megemlékezni Könyves Kálmánról – figyelmeztetett a megyéspüspök. A mai napig érvényes Szent István-képet, a szent király tiszteletének megerősítését Kálmán királynak köszönhetjük, aki szándékának komolyságát azzal pecsélte meg, hogy temetkezési helyéül – Szent István után a magyar királyok közül elsőként – a fehérvári királyi bazilikát választotta.

Zsoldos Attila történész, akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének osztályvezetője előadásában Álmos, Kálmán király öccse dukátustól (hercegségi területektől) való megfosztásával foglalkozott. Könyves Kálmán adórendszerének főként a közszabadokra vonatkozó rendelkezéseit elemezte Weisz Boglárka történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa.

1097-ben, akkori keleti szomszédunk a Kijevi Rusz fejedelme, Szvjatopolk, fia Jaroszláv közreműködésével Kálmán király katonai segítségét kérte. A csata súlyos vereséggel és jelentős magyar veszteségekkel végződött. Font Márta történész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézete Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének vezetője előadásában a Képes krónikában is hosszan ismertetett csata körülményeit vizsgálta.

Könyves Kálmán alakja háttérbe szorult a keresztes hadjáratok történeti feldolgozásaiban. Veszprémy László történész, a Hadtörténeti Intézet igazgatója a keresztes hadak Magyarországon való átengedésének – a hadjárat szempontjából is igen fontos – történetét ismertette.

Takács Imre művészettörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Művészettörténeti Intézetének docense a Kálmán-kori művészet emlékeit mutatta be. Szakács Béla Zsolt művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Művészettörténeti Intézetének tanszékvezetője a Könyves Kálmán idejében megélénkülő hazai építkezéseket ismertette. Mentényi Klára művészettörténész, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársa a Pauer János püspök és Henszlmann Imre nevéhez köthető fehérvári ásatások során felszínre kerülő kőfaragványok egy sajátos csoportját vizsgálta.

Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus Királydrámák a Képes krónikában című előadásában a Nagy Lajos udvarában készült kódex képi ábrázolási rendszerét elemezte. Szvoboda Dománszky Gabriella művészettörténész pedig Könyves Kálmán megjelenését vizsgálta a 19. századi történelmi tematikájú falképeken.

Utolsó előadóként Sághy Marianne, a Közép-európai Egyetem docense ismertette a  Szent Piroska életéről és kultuszáról tartott júniusi nemzetközi bizantológiai konferencia (Piroska and the Pantokrator) alapján hamarosan megjelenő kötetet, és Piroska császárné  tiszteletére buzdította a hallgatóságot, aki Szent László lánya és Könyves Kálmán unokatestvére volt.

A konferenciáról bővebb beszámolót itt olvashatnak.

Fotó: Tósoki Attila

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum/Magyar Kurír