Újraindulni Ábrahámtól, hogy meglássuk egymásban a testvért – Andrea Tornielli a pápa iraki útjáról

Ferenc pápa eddigi legnehezebb és legfontosabb útjára indul – írja Andrea Tornielli. A hivatalos közlemény szerint

kifejezi közelségét a keresztényeknek, támogatását a háború és a terrorizmus sújtotta ország újjáépítésével kapcsolatban, és kezet nyújt a muszlim testvéreknek. Ferenc pápa iraki útjával II. János Pál egyik álma valósul meg.

Az iraki keresztények huszonkét éve a pápát várták. 1999-ben Szent II. János Pál pápa rövid, de fontos látogatást tervezett a káld Ur városába, hogy ez legyen ez első állomása a nagy jubileumi évben az üdvtörténet helyszínein tett zarándoklatának. Ábrahámtól akart indulni, aki a zsidók, a keresztények és a muszlimok közös atyja. Sokan ellenezték ezt, arra hivatkozva, hogy látogatása politikailag megerősítené az öbölháború után még hatalmon lévő Szaddám Husszeint. Ám a pápa kitartott szándéka mellett, annak ellenére, hogy le akarták beszélni őt a látogatásról, különösen az Egyesült Államok. Végül a kifejezetten vallási jellegű zarándoklat nem valósult meg az iraki elnök ellenkezése miatt.

Irak 1999-ben még nem állt talpra az irak–iráni véres háború (1980–1988), valamint a Kuvait lerohanását és az első öbölháborút követő nemzetközi szankciók következményei után. A keresztények létszáma akkor háromszor nagyobb volt a mostaninál, akik számára II. János Pál pápa látogatásának elmaradása nyílt seb maradt. A lengyel pápa nyíltan fölemelte szavát a 2003-as iraki invázió, a villámháború ellen, mely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát. Március 16-án a déli Úrangyala ima során így szólt: „Szeretném emlékeztetni az ENSZ tagállamait és különösen a Biztonsági Tanács tagjait, hogy az erőszak alkalmazása a legutolsó eszköz, miután minden lehetséges dolgot megtettek a békés megoldás érdekében, összhangban az ENSZ alapokmányának jól ismert elveivel.” Az Angelus elimádkozása után pedig így fogalmazott: „Én ahhoz a nemzedékhez tartozom, mely átélte és túlélte a II. világháborút.

Kötelességem elmondani minden fiatalnak, akik fiatalabbak nálam, akiknek nincs ilyen tapasztalatuk: »Soha többé háborút!« – ahogy VI. Pál pápa mondta az ENSZ-ben tett első látogatásakor. Tegyünk meg minden ezért, ami csak lehetséges!”

II. János Pál pápát akkor „a fiatalok”, akik a háborút „csinálták”, nem hallgatták meg, és képtelenek voltak békét teremteni. Irakot aztán a terrorizmus, merényletek, bombák és pusztítás sújtotta. Az ország társadalmi szövete szétszakadt, 2014-ben színre lépett az úgynevezett Iszlám Állam. Folytatódott a pusztítás, üldöztetés, erőszak a helyi és nemzetközi erők harcával, az ellenőrzésen kívüli milíciák megsokszorozódásával. A küzdelmek árát a védtelen polgári lakosság fizette meg etnikai és vallási megosztottsággal és drága emberéletekkel. Az iraki helyzetet vizsgálva látható azoknak a szavaknak a konkrét valósága, melyeket Ferenc pápa írt legutóbbi, Fratelli tutti kezdetű enciklikájában:

Többé nem gondolhatunk megoldásként a háborúra, mert annak veszélyei valószínűleg mindig nagyobbak lesznek, mint feltételezett előnyei.

Ennek fényében manapság nehezen hivatkozhatunk a korábbi évszázadokban kidolgozott racionális kritériumokra az »igazságos háború« lehetőségéről. Soha többé háborút!… Minden háború rosszabbá teszi világunkat, mint amilyen korábban volt. A háború a politika és az emberiség kudarca, szégyenteljes kapituláció, fájdalmas vereség a gonosz erőivel szemben.”

A konfliktusok során az iraki keresztények százezrei kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonaikat, és külföldön keressenek menedéket. Az evangelizáció első földjén, ahol az Egyház története az apostoli időkre nyúlik vissza, a mai keresztények Ferenc pápa látogatását várják, mint a friss levegőt. A pápa már régen bejelentette szándékát, hogy szeretne Irakba látogatni, hogy vigaszt nyújtson az embereknek, egyetlen „geopolitikai” célból: hogy kinyilvánítsa közelségét a szenvedőkhöz, és jelenlétével előmozdítsa a kiengesztelődés, az újjáépítés és a béke folyamatait.

Éppen ezért

a világjárvány és a biztonsági kockázat, a közelmúltban történt merényletek ellenére Ferenc pápa folyamatosan napirenden tartotta ezt az utat, és eltökélt abban, hogy ne okozzon csalódást a látogatására váró irakiaknak.

A Covid-19-járvány miatti tizenöt hónapos kényszerű szünet után az első nemzetközi apostoli út középpontjában az Urban szervezett találkozó áll, abban a városban, ahonnan Ábrahám elindult. A látogatás alkalom a közös imádságra más vallások, főként az iszlám híveivel, hogy ismét felfedezzék a testvéri együttélés lehetőségeit, azért hogy újraszőjék a társadalom szövetét, üzenve a Közel-Keletnek és az egész világnak.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír