Veres András: A bűnt nevén kell nevezni – Bemutatták a Gyilkosság és orvostudomány című könyvet

2019. május 16., csütörtök | 14:13

A Magyar Kurír „Új Ember Kiadványok” sorozatában jelent meg Grzegorz Górny „Gyilkosság és orvostudomány” című könyve. A kötetet Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be május 15-én, a budapesti Szent István-bazilika Mária termében.

Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője a megjelenteket köszöntve felidézte, hogy a másfél éve volt a bemutatója ugyanitt a „Gyermekáldás természetesen” című könyvnek, a napokban pedig konferenciát is rendeztek, elmondható tehát, hogy az életvédelem terén jelentős előrelépés történt. A Szent István-bazilika homlokzatán olvasható Jézus kijelentése: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Mindazok, akik hozzájárultak ennek a könyvnek a megjelenéséhez, azt a Jézus Krisztust követik, aki a nagybetűvel jelölt Élet. Napjainkban ez az Élet védelemre szorul, a legkisebbtől a legidősebbig, a megfogant élettől egészen addig, amíg a Jóisten visszahívja teremtményét.

A kötetet Veres András püspök mutatta be, aki a hazai életvédelem egyik legelkötelezettebb híve. A főpásztor hiánypótlónak, egyedülállónak nevezte Grzegorz Górny könyvét, amely film alapján készült, szakszerű, de nem elvont, közérthető, újságírói nyelvezettel van megírva.

A püspöki konferencia elnöke emlékeztetett rá, hogy erkölcsteológiát tanult, de ilyen érzékletesen még senki nem írta le a könyvben ismertetett orvosi beavatkozásokat. A püspököt az első oldalak olyannyira felkavarták, hogy le kellett tennie a könyvet, csak szakaszonként tudta végigolvasni. A kötet szerzőjét nagyon következetes erkölcsi szemlélet jellemzi. A középpontban mindvégig jelen van a hippokratészi esküre támaszkodó életvédelmi szempont. A szerző csupán néhány orvosi, bioetikai kérdést tárgyal, de azok a legáltalánosabbak, a leggyakrabban megtörténtek. A könyv óriási erénye, hogy a világ minden részéről bemutat példákat, megszólaltat orvosokat, így az egész világra kiterjedő szemléletmód jelenik meg a kötetben. Nem fél a szerző a más erkölcsi alapokon élők véleményének ismertetésétől sem, olyannyira nem, hogy a keresztény értékrendet szembesíti más világnézetű emberek szemléletével.

Veres András emlékeztetett rá, hogy sokan túlzásnak tartották, amikor Szent II. János Pál pápa 1995-ben megjelent, Evangelium vitae kezdetű enciklikájában korunkat úgy jellemezte, hogy az a „halál kultúráját” terjeszti. Aki elolvassa Grzegorz Górny könyvét, nem fogja túlzásnak tartani ezt. Feketén-fehéren szembesülünk azzal, mennyi kegyetlen gyilkosság történik napról napra kórházainkban, legyen az akár a magzati élettel, akár az időskorral, az eutanáziával kapcsolatban. Ebben az a legmegdöbbentőbb, hogy egyesek a fejlődés jelének tekintik mindezt.

A főpásztor elmesélte, hogy a közelmúltban beszélgetett két végzős, szülész-nőgyógyásznak készülő orvostanhallgató hölggyel. Megkérdezte tőlük, vettek-e már részt abortuszon. Természetesen, hangzott a válasz, különben nem kaphatnának diplomát. Veres püspököt ez nagyon elgondolkoztatta: a 21. században vallásos orvostanhallgatóknak nem okoz gondot az, hogy az abortuszon nemcsak jelen vannak, hanem közre is működnek, mert ez szükséges a diplomához. 

Az MKPK elnöke egyértelműen leszögezte: mindazok az orvosi beavatkozások, amelyekről a kötetben olvashatunk, az emberi élet elleni legsúlyosabb cselekedetek. Nem beszélhetünk bűncselekményekről, mert sajnos napjainkban a törvény ezeket a cselekedeteket nem bünteti; erkölcsileg azonban súlyos bűnökről van szó, az emberi élet kioltásáról. Mindezek ellenére a főpásztor, Szent Ágostonhoz hasonlóan, a bűnt kárhoztatja, és nem a bűnöst.

A bűnösnek van megtérési lehetősége, pláne, ha nincs tisztában azzal, amit tesz. A bűnt azonban akkor is nevén kell nevezni – hangsúlyozta Veres András. – Szomorú, hogy mindez társadalmi szinten elfogadottá vált. A törvényeknek védeniük kellene az emberi életet, a fogantatástól a természetes befejezéséig. Éppen ezért minden törvényhozó felelős a meghozott törvényekért, melyeknek emelniük kellene az emberek erkölcsi tudatát. Sajnos sok embertársunk úgy gondolkozik, hogyha valamit a törvény enged, akkor az erkölcsileg jó. Ezzel szemben a törvények sok olyan cselekedetet engednek, ami nem jó cselekedet. Ez a könyv a súlyos társadalmi következményekre is rávilágít, így például az abortusz nemcsak a szülőknek, hanem a kioltott gyermekélet testvéreinek is lelki válságot okozhat, nem beszélve az orvosokról, asszisztensekről. Ahol a halál kultúrája győzedelmeskedhet, ott az egész társadalom súlyos válságba kerülhet – figyelmeztetett a püspök. Hozzátette: szükségünk van minél több ilyen könyvre, amely segít a tudatlanság legyőzésében, az erkölcsi értékekben való növekedésben.

A főpásztor méltatta a Magyar Kurírt, mivel rövid időn belül ez már a második, nálunk megjelent kiadvány, amely az életvédelemmel foglalkozik. A „píszí” (politikai korrektség) világában ehhez bátorságra van szükség. A püspöki konferencia elnöke hozzátette: el is várják a keresztény kiadóktól ezt a bátorságot, mert gyakran a keresztényeket is szembesíteni kell cselekedeteik súlyával, aminek nincsenek tudatában. Ugyanakkor minden keresztény kiadónak megvan a felelőssége abban, hogy a keresztény értékrendet igyekezzenek szélesebb körben ismertté tenni.

Grzegorz Górny, a könyv lengyel szerzője riporter, esszéista, publicista, dokumentumfilm-rendező, harminc könyve jelent meg eddig, több magyarul is. Felesége, Angelika Korszynska-Górny kárpátaljai magyar, a legjelentősebb lengyel keresztény rockegyüttes, a 2Tim 2,3 énekese. Öt gyermekük van. A szerző elmondta, nagyon fontos számára, hogy a hit és a tudomány dinamikájában, egyensúlyában beszéljen az életvédelemről. Nemcsak a vallásos, hanem minden, a témáról józanul gondolkozó emberhez szeretne szólni.

Kezdetben filmeket készített az abortuszról és az eutanáziáról, melyek alapját képezik most megjelent könyvének. Az eutanáziáról szóló, Öngyilkosság saját kívánalomra? című filmje Lengyelországban elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját. Ez a film Hollandiában játszódik, a rendező itt találkozott a „kriptonázia” jelenségével, azzal, amikor a beteg tudta nélkül hajtanak végre rajta eutanáziát. Egy lengyel orvos, Zbigniew Zylicz évekig dolgozott egy hollandiai kórházban. Egyik alkalommal, amikor visszatért a szabadságáról, meglepve tapasztalta, hogy az egyik betege, aki nem volt rossz állapotban, meghalt. Érdeklődésére a kollégái közölték vele, eutanáziát hajtottak végre rajta, mert szükség volt az ágyára a következő beteg számára. Zylicz doktort annyira megrázta mindez, hogy felmondott, és létrehozta az első hospice-t Hollandiában. Grzegorz Górny megkérdezte egy orvostól, hogy a kriptonázia az eutanázia téves verziója? Azt a választ kapta: ellenkezőleg, a kriptonázia az eutanázia logikus következménye, mert ha azt gondoltuk, hogy az eutanázia jó cselekedet az ember számára, akkor nem foszthatjuk meg az embert ettől a jó cselekedettől akkor sem, ha ő nem akarja ezt.

A könyv szerzője az abortuszról is készített filmet, amit tíz országban mutattak be. Megrázó megtéréstörténeteket gyűjtött abortuszt végző orvosok körében, így megismert egy szerb orvost, aki 60 ezer abortuszt végzett. Az ő története magyarul is megjelent, Emberek a halál völgyében címmel.

Grzegorz Górny kiemelte, könyvében nem hivatkozik vallásos érvekre, mert bár a látszat az, hogy az életvédelem a vallásos és az ateista emberek között zajló konfliktus, ez nem így van, a kérdés az egész társadalmat érinti. Példaként említette a szerző, hogy amikor 1982-ben népszavazást indítottak az abortuszról, a híres olasz ateista gondolkodó, Norberto Bobbio is ellenezte az abortuszt, arra hivatkozva, hogy miért csak a vallásos emberek monopóliuma legyen a „Ne ölj!” parancs. Ugyancsak az abortusz ellen szólalt fel a ’90-es években Giuliano Amato olasz szocialista miniszterelnök, aki kezdeményezte az abortusz betiltását, mivel a baloldal etoszából egyenesen következik a gyengék, a kiszolgáltatottak védelme, és az anyaméhben megfogant gyermek pontosan ide tartozik. 2007-ben Giuliano Ferrara, az Il Foglio főszerkesztője az ENSZ-hez írt levelében követelte az abortusz betiltását, mivel a tudomány bebizonyította, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik.

A lengyel író felhívta a figyelmet: az USA-ban, Franciaországban, Németországban az abortusztörvények elismerik az anyaméhben a gyermek védelmét, de csak egy bizonyos pontig. A vita nem azon zajlik, hogy élettel van-e dolgunk a magzat esetében, hanem arról, hogy megilleti-e őt a jogi védelem.

Grzegorz Górny végezetül elmondta, könyvében azt szerette volna bemutatni, hogy a „Ne ölj!” parancsa nemcsak a kereszténységre, hanem az egész emberiségre vonatkozik, az életet védelem illeti meg a fogantatástól kezdve természetes befejezéséig.

A könyvbemutatón, mely dedikációval zárult, a szerző szavait Schaffler Ágnes tolmácsolta magyarul.

A kötetet Koncz Éva fordította.

A Gyilkosság és orvostudomány című kötet megvásárolható a Szent István Könyvhéten, az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerda 10–18 óráig), illetve megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
csiksomlyoi-papalatogatas-elkeszultek-szektorbeosztasok-kiosztottak-belepoket
Csíksomlyói pápalátogatás – Elkészültek a szektorbeosztások, kiosztották a belépőket

A jegyek kézbesítésével a csíksomlyói pápalátogatásra regisztráltak számára immár az is egyértelművé vált, hogy ki honnan követheti a csíksomlyói nyeregben a Ferenc pápa által június elsején celebrált szentmisét. A Gyulafehérvári Főegyházmegye rövid összefoglalóját adjuk közre.

2019. május 23., csütörtök
-ne-borongjunk-regi-dicsosegunkon-hanem-most-akarjunk-megterni-papi-zarandoklat-mariagyudon
„Ne borongjunk a »régi dicsőségünkön«, hanem most akarjunk megtérni” – Papi zarándoklat Máriagyűdön

Május 21-én búcsún vett részt a Pécsi Egyházmegye papsága Máriagyűdön. Udvardy György megyéspüspök meghívására Varga László kaposvári főpásztor tartott előadást.

2019. május 23., csütörtök