Versek Fülöp atyától – Verssorozat indult a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján

Idén nagyszombatra esett a költészet napja. Krisztus Urunk a sírban, az alvilágban... „Hallgasson minden emberi test és semmi földit ne gondoljon” – szólt az ének a nagyszombati liturgián. De aki e gyönyörű sorokat megírta, az sem hallgatott, hanem a sírba szálló Isten szeretetén megdöbbenve költeményt írt, amelyet immár több mint ezer éve minden évben énekelnek. A költők szavai nem törik meg a csöndet. A költők hallhatóvá, foghatóvá, érthetővé teszik a legmélyebb, legérthetetlenebb csöndet is.

Szavaik a csöndből született szavak, melyek mélyebbre vezetik a kereső embert, jóval mélyebbre, mint az emberi beszéd. Szavaik ihletett szavak, melyek forrását maga Isten rejtette lelkükbe, hogy fölcsendülve – daloljanak bár szerelemről, fákról, madarakról, legyen bármi a tartalmuk – a Teremtőjükről szóljanak.

Többéves hagyomány, hogy a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján minden évben megjelenik egy vers a költészet napján. Idén olyan verssel jelentkeztek, melynek nemcsak azért volt helye nagyszombaton, mert biblikus indíttatású, hanem azért is, mert népünk egyik legmélyebb, legfájdalmasabb drámájáról, a száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződésről is beszél. Dsida Jenő Psalmus Hungaricusa fájdalmasan emlegeti föl a magyarság tragikus sorsát. Ám egyszersmind Istenhez és a magyarsághoz való ragaszkodás nyomán a reményt is belekiáltja a történelembe.

E költeménnyel indítottak sorozatot a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapjának szerkesztői, Kocsis Fülöp érsek-metropolitával. A mostani bezárt életben minden szombat este egy-egy verssel szeretnék gazdagabbá, értékesebbé tenni az otthoni létet. 

Április 18-án Tóth Árpád Áprilisi Capriccio című verse következett.

A verses videókat a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján, a KULTÚRA és a KOCSIS FÜLÖP ÉRSEK címkék alatt találjuk.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír