XIV. Leó pápa a Nemzetközi Pápai Mária Akadémiához: Ápoljátok az újrakezdés készségét!

Szűz Mária, az Egyház Anyja arra tanít minket, hogy Isten szent népe legyünk; ezért fontos ez a pápai akadémia mint a gondolkodás, a spiritualitás és a párbeszéd „emeleti terme”, amely a mariológiai tanulmányok és a mariológiai tudósok munkájának összehangolásáért felelős egy valódi és gyümölcsöző máriás lelkiség szolgálatában – kezdte beszédét a Szentatya.

A Nemzetközi Pápai Mária Akadémia Jubileum és szinodalitás, az Egyház máriás arca és gyakorlata címmel szeptember 3. és 6. között a római Antonianumban tartott 26. kongresszusán arra keresték a választ, hogy

egy Mária-arcú Egyház a múlt maradványa-e, vagy a jövő próféciája, amely képes felrázni az elmét és a szívet egy már nem létező keresztény társadalom szokásaiból és nosztalgiájából.

Megvitatták azokat a célokat és értékeket, amelyeket a máriás lelkület kínál a hívőknek, hogy vajon szolgálják-e azt a reményt és vigasztalást, amelyet az Egyház hirdetni köteles – reflektált a kongresszus munkájára Leó pápa.

A „jubileum” és a „szinodalitás” kifejezésben két olyan bibliai és teológiai kategóriát ismertek fel, amelyek hatékonyan fejezik ki Isten Anyjának hivatását és küldetését – mondta XIV. Leó.

„Jubileumi asszonyként” Mária úgy jelenik meg előttünk, mint aki képes mindig újrakezdeni az Igét hallgatva, ahogy Szent Ágoston is tanította: „Uram, mindenki téged kérdez, de nem mindenki kapja azt a választ, ami után kívánkozik.

Az a te lelkes szolgád, aki nem mindenképpen a maga gondolatát akarja tőled meghallani, hanem inkább ahhoz igazítja akaratát, amit tőled hallott” (Vallomások, X, 26).

Mint „szinodális asszony” Mária teljes mértékben és anyai módon részt vesz a Szentlélek működésében; testvérként és nővérként hívja együtt járni azokat, akik korábban úgy gondolták, hogy okuk van arra, hogy kölcsönös bizalmatlanságukban, sőt ellenségeskedésükben elkülönülve maradjanak.

Egy máriás szívű Egyház bátran mer kérdezni

Egy máriás szívű Egyház megőrzi és egyre inkább megérti a hit igazságainak hierarchiáját, magába integrálva az értelmet és a szeretetet, a testet és a lelket, az egyetemest és a helyit, a személyt és a közösséget, az emberiséget és a kozmoszt.

Olyan Egyház, amely nem tagadja meg, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel önmagának, másoknak és Istennek, mint ahogy Mária kérdezte egykor: „Hogyan lehetséges ez?” (Lk 1,34);

továbbá olyan Egyház, mely a hit és a szeretet igényes ösvényein jár, ahogy a Szűzanya vallotta: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint!” (Lk 1,38)

A remény és a vigasztalás szolgálatára irányuló máriás lelkület és gyakorlat megszabadít minket a fatalizmustól, a felszínességtől és a fundamentalizmustól; komolyan veszi az emberi valóságot, kezdve a legkisebbekkel és az elutasítottakkal; segít hangot és méltóságot adni azoknak, akiket régi és új bálványok oltárain áldoznak fel – fogalmazott a pápa.

A mariológia feladata, hogy Isten egész népében ápolja a készséget az újrakezdésre

Mivel az Egyház hivatása Isten Anyjának meghívásában olvasható, a mariológia feladata, hogy Isten egész népében ápolja a készséget az újrakezdésre, alázattal és bátorsággal kiindulva Istenből, az ő Igéjéből és mások szükségleteiből (vö. Lk 1,38–39). További feladata, hogy az Egyház a Szentháromságból áradó egység felé haladjon, hogy tanúságot tegyen a világnak a hit szépségéről, a szeretet termékenységéről és a remény próféciájáról, amely nem csal meg.

Isten és a történelem misztériumának Mária tekintetével való szemlélése megvéd minket a propaganda, az ideológia és az egészségtelen információk misztifikációitól, (...) ugyanakkor megnyit az isteni nagylelkűség előtt, amely az egyetlen, ami lehetővé teszi az egyének, a népek és a kultúrák számára, hogy békében együtt haladjanak (vö. Lk 24,36.46–48).

A Nemzetközi Pápai Mária Akadémia álljon az Egyház szolgálatában

Ezért van szüksége az Egyháznak a mariológiára, hogy akadémiai központokban, kegyhelyeken és plébániai közösségekben, egyesületekben és mozgalmakban, valamint a megszentelt élet intézményeiben átgondolják és ajánlják, valamint olyan helyeken, ahol a kortárs kultúrák formálódnak, kihasználva a művészet, a zene és az irodalom számtalan hatását – emelte ki a Szentatya, felidézve, hogy az elmúlt években a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia számos kezdeményezést indított „Jézus Anyja arcának és üzenetének népszerűsítésére – mint a kultúrák közötti találkozás és párbeszéd útjára”.

Mária valóban a Szentlélek tökéletes munkatársa, és soha nem szűnik meg ajtókat nyitni, hidakat építeni, falakat lerombolni és segíteni az emberiséget abban, hogy békében éljen a sokszínűség harmóniájában.

Leó pápa megköszönte az akadémia egyházi szolgálatát, amely továbbra is arra emlékeztet, hogy az Egyháznak mindig van máriás arca és máriás gyakorlata, és gratulált mindazoknak, akik zenei és művészeti alkotásaikat benyújtották az évenként odaítélt „Mária, a kultúrák közötti béke útja” nemzetközi díjra.

„Legyen az akadémia egyre inkább otthona és iskolája mindazoknak, akik mariológiai tanulmányaikat az Egyház szolgálatába kívánják állítani. Ezért imádkozom, és áldásommal kísérlek benneteket” – zárta a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia 26. kongresszusának résztvevőihez intézett beszédét a Szentatya.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media, Vatican News

Magyar Kurír