Zarándokkoncertet ad a Zemplénben a Szent Efrém Férfikar

A helyszínhez és a jubileumhoz méltóan az együttes visszanyúl ahhoz a repertoárhoz, amellyel kezdeti sikereit elérte: a görögkatolikus szakrális zene és a bizánci hagyomány énekei egyaránt elhangoznak a koncerteken, de az együttes egyéb fontos „arcai” – a magyar kortárs zene, a klasszikus magyar férfikari mesterek, illetve a saját feldolgozások – is megjelennek a repertoárban. Természetesen nagy hangsúlyt kap Boksay Jánostól az Aranyszájú Szent János liturgiája, amelynek felvétele mérföldkő volt a Szent Efrém Férfikar életében: ezzel helyezték el magukat és a Kárpát-medencei bizánci vokális tradíciót is a világ szakrális zenei térképén, de nem maradhatnak el a nagy pravoszláv mesterek, Rahmanyinov, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov művei, illetve a Szent Efrém Férfikar védjegyévé vált saját feldolgozások sem a koncertről.

A férfikar névadójáról, Szír Szent Efrémről (306–373) – akit már kortársai „a Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A Szent Efrém Férfikar missziójának tekinti a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását, így egyfajta béketeremtő szerepük van Kelet és Nyugat között, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására és a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály) ápolására is.

Tizennégy lemezük jelent meg, amelyek közül a Byzantine mosaics című albumot 2010-ben Supersonic díjjal jutalmazták Luxemburgban, a Benedicamus Dominót pedig Gramofon díjra jelölték. A férfikar 2012-ben Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat kapott a ruszin nemzetiségi kultúra ápolásáért, majd 2014-ben Magyar Örökség díjat vehetett át. Ugyanebben az évben Budapest Főváros Közgyűlése kimagasló kulturális és művészi tevékenységéért Budapest Márka díjat adományozott a Szent Efrém Férfikarnak.

Forrás és fotó: Szent Efrém Férfikar

Magyar Kurír