Zebegényben köszöntötték a 80 éves Beer Miklóst

Hazai – 2023. június 4., vasárnap | 15:00

Június 3-án hazatért ünnepelni Beer Miklós püspök. Zebegényben mint egy nagycsalád köszöntötték a 80 éves nyugalmazott főpásztort. Szentháromság vasárnapjának előestéjén szentmise, a püspök életét bemutató képösszeállítás kórusénekkel kísérve, vendéglátás az ünnepelttel – megható pillanatokat élt meg hívő és pásztora.

A Havas Boldogasszony-templomba lépve magához vonzza a tekintetet a diadalíven látható Szentháromság-ábrázolás. Egy mandorlában az Atyaisten tartja a keresztre feszített Krisztust, a kereszten a Szentlélek galamb alakjában. Imádkozó angyalok a lábuknál egy-egy báránnyal és keringő égitestek fogják közre az ábrázolást. 

Zsúfolásig megtelik a templom. Hazavárják Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspököt 80. születésnapján köszönteni. Csáki Tibor nagymarosi plébános köszönti az ünnepeltet és az ünneplőket.

A zebegényi szentmise egy a születésnapi ünneplések sorában, összekapcsolódik Beer Miklós püspök Egybeszerettél minket című könyvének bemutatójával.

Beer Miklós Budapesten született 1943. június 1-jén. Gyermekkora egy részét Zebegényben töltötte, a gimnáziumot Vácott végezte. Tanulmányait a budapesti Központi Papnevelő Intézetben folytatta. Esztergomban szentelték pappá, 1966. június 19-én. A Hittudományi Akadémián avatták teológiai doktorrá 1967-ben.

Lelkipásztori tevékenységét 1967-től 1969-ig Budapesten, Kőbányán kezdte káplánként, 1969–70-ben Szobon volt káplán, majd 1975-ig Márianosztrán plébános.

Ezt követően 21 éven át (1976-tól 1997-ig) Pilismaróton volt plébános. 1988 és 1997 között a dömösi plébánia vezetését is ellátta. 1997-ben Esztergom-Belvárosban lett plébános. Közben 1979-től tanárként működött az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, majd 1999-től 2003-ig rektorként átvette a szeminárium vezetését, jelentősen hozzájárult a szeminárium életének megújulásához.

2000. április 8-án ceciri címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezték ki. II. János Pál pápa 2003. május 27-én nevezte ki a Váci Egyházmegye püspökévé. Beiktatása 2003. június 20-án történt.

Jelmondata: Permanentes in fide (Rendületlenül a hitben).

2018-ban – az egyházi törvényeknek megfelelően 75. életévének betöltése előtt – benyújtotta lemondását Ferenc pápának. 2019. július 12-én nyugállományba vonult. (Forrás: Váci Egyházmegye; Wikipédia)

A homíliát az ünnepelt mondja. Először ültet: előre hívja az ajtóban állókat. Körbejár, sokakat név szerint köszönt. Kezet ráznak, mosolyognak. „Ezért szeretjük, súgja egy asszony mögöttem.”

Beer Miklós Budapesten született, de édesapja korai halálát követően édesanyja a kétéves kisfiúval Zebegénybe költözött, itt töltötte gyerekkorát. Beer Miklós megáll a két padsor között, felidézi azt az élményt, ahogy Vajda József plébános magyarázta nekik, gyerekeknek az ábrázolásokat.

Felmutat a Szentháromság-ábrázolásra, majd körben a templom freskóira. Szentháromság vasárnapjának előestéjén rövid tanítását ebből kiindulva fogalmazza meg, s arra hív meg, hogy szemléljük ezt a titkot.

A zebegényi templomot a „konstantini diadal” 1600 éves évfordulójára festették ki, ez adta a művészi ábrázolás gondolati tartalmát. A jobb oldalon a Maxentius felett a kereszt jelével győzelmet arató Nagy Konstantin császár. „E jelben győzni fogsz” – hallott a legenda szerint égi hangot a császár a Milvius-hídi csata előtt, s pajzsára a kereszt jelét vésette, így indult a harcba. A bal oldalon Konstantin anyja, a keresztet megtaláló Szent Ilona császárné látható angyalok és udvarhölgyei által körülvéve.

Beer Miklós rámutat: Nagy Konstantin I. Szilveszter pápával egyetértve 325-ben Niceába egyetemes zsinatot hívott össze. A már szabad Egyház zsinata fogalmazta meg itt a hitét: „Jézus Krisztus igaz Isten igaz Istentől, aki született és nem teremtetett, ki az Atyával egyvalóságú”, majd az I. Konstantinápolyi Zsinaton 381-ben született meg a hitvallás, mely a Szentléleknek a Fiúval és az Atyával való egylényegűségét mondja ki, megerősítve a niceai hitvallást.

Beer Miklós a Szentháromság titkának szemlélésre hív: Isten, akiről csak a teremtett világ csodái és szépségei által alkothattunk képet, Jézus Krisztusban megmutatta önmagát. Embersorsunkat vállalta mindhalálig, hogy kitárja előttünk az embersorsnak magyarázatot adó távlatot: van feltámadás, van örök élet. És nem hagyott magunkra minket, elküldte a Vigasztalás Lelkét, aki elvezet a teljes igazságra, aki örökre velünk van.

A püspök egy barátja, Marosi György volt piarista osztálytárs imáját idézte: Örök Isten, aki Atyaként vigyázol ránk, örök Isten, aki Jézusban testvérként mutatsz utat és örök Isten, aki a Szentlélekben kísérsz minket. E titok szemlélésre hív az ünnepen Beer Miklós.

A közösség hálát ad a 80 éves pásztorért, elhangzik a Te Deum. Majd képösszeállítással idézik fel Beer Miklós életét, közben a templom kórusa énekel. Szikszirt Miklós, a képviselő-testület tagja a közösség nevében ajándékot ad át a születésnaposnak. Az ünnepet a plébánia kertjében agapé és dedikálás zárja.

A Havas Boldogasszony-templom

Zebegény temploma megtervezésére 1907-ben kapott megbízást két fiatal építész, Kós Károly (1883–1977) és Jánszky Béla (1884–1945). Az épület az ókeresztény és román stílusú bazilikák hatását mutatja. A belső berendezést, a szószéket és a padokat Kós Károly, a keresztelőkutat Györgyi Dénes tervezte. A szentély és az északi oldalkápolna magyar szenteket ábrázoló üvegablakait Györgyi Dénes tervei alapján Majoros Károly kivitelezte 1914-ben, a falképeket Körösfői-Kriesch Aladár és végzős Iparművészeti Iskolai tanítványai festették.

Az építők a templomtér belső kialakításakor eleve számoltak a későbbi falfestéssel, így mindenütt nagy, alig osztott síkokat alakítottak ki, melyek alkalmasnak kínálkoznak festmények elhelyezésére. A falképek programját Fieber Henrik (1873 – 1920), az Iparművészeti Iskola egyházművészeti szakosztályának vezetője adta meg: „A templom a konstantini diadal 1600 éves évfordulójára festetett ki s ez adta a művészi ábrázolás gondolati tartalmát” – írta. „Az egésznek alapgondolata a szent kereszt diadala és felmagasztalása, vagyis a keresztény világnézet apoteózisa.”

Az oldalképekhez tematikai előképekként szolgálhattak Piero della Francescának az arezzói Szent Ferenc-bazilikád díszítő, a kereszt legendáját ábrázoló freskói (1466) valamint Raffaello vatikáni stanzái közül a Sala di Constantino falképei. 

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria