A résztvevők a tatai, soproni, szombathelyi és zalaegerszegi szervezőlelkészségekből érkeztek a gyönyörű győri templomba. A népszerű Szent Efrém Férfikar alapítója és vezetője, Bubnó Tamás Liszt-díjas karnagy tartott az érdeklődők számára előadást, melyben áttekintette az ortodox zenei hagyományt, a nyugati és keleti keresztény zene fejlődését, történeti változásait, a liturgiában, illetve azon kívül elfoglalt helyzetét, jelentését és jelentőségét.
Érdekes volt hallgatni a Szent Liturgián való részvétellel kapcsolatos eltérő, megengedőbb vagy kötöttebb, keleti és nyugati értelmezést, ami mind a mai napig teológiai viták alapjait is képezi. Ami biztosan közös pont, hogy „aki énekel, az kétszeresen is imádkozik”, hiszen a liturgia isteni szépségét a hangok összeadódása, az együttes, egymásra figyelő éneklés öröme csak tovább emeli, és ez a lelki élmény átélését is segíti.
Bár a magyar görögkatolikus zenei hagyomány dallamvilágában és szövegeiben sok rokonságot mutat az eredeti szláv énekekkel, mégis egyedülállónak tekinthető az a beszédhez, beszédtempóhoz igazodó (parlando), különleges, régi stílusú éneklési mód, amit a magyar görögkatolikusok megőriztek az elmúlt évszázadok folyamán.
A kántorok egyik feladata az is, hogy szolgálati helyükön a közösség bevonásával, tanításával és segítségével, ezen elveket figyelembe véve vezessék a liturgikus éneket.
A találkozót paraklisz imádkozásával zárták a résztvevők, amit Tasi Tamás parókus végzett, az éneket Papp Zoltán kántor vezette.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria