A francia püspökök csalódottan vették tudomásul a nyilvános szentmisék felfüggesztését

A Francia Püspöki Konferencia elnöke tájékoztatójában kijelentette: döntést hoztak arról, hogy a jövő év február 22. és 24. közt tervezett következő rendkívüli közgyűlés fő témája lesz a kiskorúakkal szembeni visszaélések fájdalmas eseteihez kapcsolódó teológiai kérdések és az abból fakadó lelkipásztori feladatok tisztázása.

De Moulins-Beaufort érsek kifejtette: „Ha az az idő – amelyet a francia püspökök adtak maguknak, hogy a múlt magatartási zavarai és kétértelműségei meg ne ismétlődjenek – esetleg hosszúnak tűnne az áldozatok és sok hívő számára, az mégis szükséges volt, hogy jobban mérlegeljék a intézkedéseket.” A megbeszélések során a püspökök döntöttek arról, hogy végleges lépések meghozatalára készülnek jövő márciusban, amikor a február végi rendkívüli közgyűlés után a konferencia állandó bizottsága világos feladatokat tár a püspökök elé. Ennek alapjául szolgál a Francia Püspöki Konferencia hittani bizottságának teológiai reflexiója és a testület négy megbízott munkacsoportjának zárójelentése. A konferencia állandó bizottsága egyúttal javaslatot tesz arra, hogy miként kell fogadni a „független bizottság” ajánlásait az Egyházon belüli visszaélésekről.

A francia egyházi élet egyéb témái közül a püspökök a mezőgazdaság problémáit vizsgálták, valamint a plébániák és területeik kapcsolatát a demográfia szemszögéből. Érintették az egészségügyi szükséghelyzet Egyházra gyakorolt hatását és a Mohamed-karikatúrák közlése nyomán támadt, többedszer kiújult társadalmi vitát és azoknak az azt követő terrorcselekményekkel való kapcsolatát. Ennek kapcsán a reimsi érsek kitért az „istenkáromlás” kérdésére. Megállapította, hogy „az Isten elleni legnagyobb káromlás a nevében művelt erőszak és gyilkosság. (...) Döntő jelentőségű a család és az iskolák szerepe a gyerekek és a fiatalok nevelésében, hogy elfogadják a különbözőségeket. A velük való szembesüléskor nem lehet eszköz a megaláztatás vagy az erőszak, hanem az elveket kell egymással szembesíteni, arra törekedve, hogy megértsük a másikat és testvérileg segítsük őket.”

A francia püspökök alaposan megvitatták a vírusjárvány visszaszorítására hozott kormányzati intézkedések hatását az Egyház belső lelki és liturgikus életére. Macron elnök ugyanis a járvány súlyosságára hivatkozva felfüggesztette a szentmisék közösségi bemutatását. A francia püspökök kérvényét, mely a kormányzati rendelkezés módosítását remélte, az Államtanács elutasította, amit a főpásztorok csalódottan vettek tudomásul saját részükről és a hívek nevében is. Ugyanakkor kiemelte, hogy a bíró erőteljesen hangsúlyozta: „A vallásszabadság alapvető jog.” Közösségi erőfeszítésre van szükség a következő hetekben, hogy legalább a közelgő karácsonyt méltó módon lehessen megünnepelni, a kormánynak pedig jogi tisztánlátással és nagyobb összehangoltsággal kell eljárnia a vallási felekezetek irányában.

A püspöki konferencia elnöke azt is elmondta, hogy megvizsgálták a világ különféle térségeiben nehézségekkel küzdő országok problémáit. A francia püspökök kifejezésre juttatták szolidaritásukat az Örményország és Azerbajdzsán között fekvő Hegyi-Karabah lakossága iránt, mely ismét háborús konfliktust szenved. Ugyancsak szolidárisak Libanon iránt is, mely az augusztus 4-i bejrúti robbantásos merénylet óta súlyos válságot él át. Köszönetet mondtak a l’Oeuvre d’Orient, a Kelet Műve nevű segélyszervezetnek, a Szükséget Szenvedő Egyház segélyszervezetnek karitásztevékenységéért és a Pápai Missziós Műveknek, valamint számos francia katolikus plébániának és sok egyéb társulatnak az önzetlen támogatásért, mellyel a sokat szenvedett libanoni népet segítik.

*

A Francia Püspöki Konferencia elnöke 2019 óta Éric de Moulins-Beaufort reimsi érsek. 1962-ben született Németországban, az Elzász-Lotharingiával határos Landau in der Pfalzban, előkelő nemesi francia családban. Teológiai tanulmányait Párizsban végezte, és ott is szentelték pappá 1991-ben. XVI. Benedek pápa 2008. május 21-én nevezte ki párizsi segédpüspökké, majd Ferenc pápa tíz évvel később Reims, az ősi francia királykoronázó város érsekévé tette 2018. augusztus 18-án.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír