A gázai plébános a rakétatámadásokról: Imádkozni kell, a civil lakosság békét akar

Az Izrael és a Gázai övezet közötti tűzszüneti tárgyalások még nem vezettek eredményre. Franciaország, Németország, Jordánia és Egyiptom külügyminiszterei kérték, hogy vessenek véget a napok óta zajló támadásoknak. Az ENSZ főtitkára szintén maximális önmérsékletre szólította fel a feleket. António Guterres elítélte „a civilek, köztük gyermekek és nők életének kioltását”, és felszólította Izraelt, hogy „tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, beleértve az erő arányos alkalmazását, és tegyenek meg minden lehetséges óvintézkedést a polgári lakosság megkímélése érdekében a katonai műveletek végrehajtása során”. Guterres elítéli továbbá „a Gázából Izraelre indított rakéták válogatás nélküli kilövését, ami sérti a nemzetközi humanitárius jogot, és veszélyezteti mind a palesztin, mind az izraeli polgári lakosságot”.

A civil lakosság az, amely egyre inkább szenved ezektől az erőszakos cselekményektől, magyarázta Gabriele Romanelli gázai plébános a Vatikáni Rádiónak: „Mint oly gyakran a háborúkban, olyanok is elesnek, akiknek semmi közük a konfliktushoz. A helyzet rossz. Imádkozzunk azokért, akik meghaltak, és reméljük, hogy nem fordul még rosszabbra.” A lakosság nagy részét olyan fiatalok teszik ki, akik soha nem hagyták el az országot, és valószínűleg soha nem is tehetik meg. „A mobiltelefonjuk olyan számukra, mint egy ablak a valóságra. Az utóbbi időben Egyiptom megnyitotta a határt, így ezrek indulnak útnak. Akik megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek, új életet kezdhetnek egy másik országban. A lakosság általánosságban nagyon szegény, ezért kénytelenek ebben a nyomorúságos valóságban élni.”

Romanelli úgy gondolja, három fontos módja van a béke elérésének. Először is imádkozni kell, mert „a béke ajándék, Isten sok ember szívét és gondolkodását meg tudja változtatni”. Másodszor meg kell ismertetni az embereket azzal a ténnyel, hogy a civil lakosság valóban békét akar, és terjeszteni kell a józan ész diktálta elveket. Végül ott van a segítségnyújtás útja, mind erkölcsi, mind anyagi értelemben, a sok intézménynek köszönhetően, amelyek a helyszínen működnek. „A Katolikus Egyház, annak ellenére, hogy egy 136 fős kis közösség, nagyon aktívan szolgálja az összes keresztényt, akiknek száma kicsivel több mint ezer, és muszlimok ezreit.” A katolikus oktatási intézményekben – folytatja Romanelli – sok muszlim diák tanul: „Ők nagyon szeretnek minket, és mi is szeretjük őket. Nagyon nyitott és tisztelettudó családok, sokan közülük keresztény értékek szerint élnek, tiszteletben tartják a keresztény vallást. Az igazságosság és a béke terjesztésének egy módja ez.”

„Ahogy II. János Pál pápa mondta, nincs béke igazságosság nélkül, nincs igazságosság megbocsátás és kiengesztelődés nélkül. Ezért a népek megbékélésén kell dolgoznunk” – folytatja a gázai plébános. Szerinte lehetséges békét teremteni, de a gondolkodásmódnak meg kell változnia. El kell ismerni a valóságot: a palesztin nép évezredek óta létezik, mintegy hatmillióan élnek Gáza, Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia területén. A plébános szerint az alapvetően fontos, hogy „imádkozni kell az Úrhoz, hogy megváltoztassa a szívet és a gondolkodásmódot”. Fontos továbbá, hogy „minden közfeladatot ellátó embernek, így a papoknak, lelkészeknek, diplomatáknak, tanároknak, hitoktatóknak és a társadalmi mozgalmakban tevékenykedőknek alapvető szerepük van a gondolkodásmód megváltoztatásában, hogy valóban elvessék az igazságosság és a béke magvait”.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír