A Jezsuita Menekültszolgálat Mexikóban egyedülálló módon segíti az eltűnt migránsok családtagjait

Emberek, nem számok… – akik az USA felé tartó úton köddé válnak. Úgy hívják őket, hogy desaparecidos, ami spanyolul eltűnt személyt jelent. Van, aki bűnbandák karmai közt végzi, mások fogdába, börtönbe kerülnek. Csak nemrég, júniusban például egy 15 ezer fős karaván indult el Hondurasból. A családtagok keresik szeretteiket, de nagy titkolózás veszi körül a témát és csak a mexikói Jezsuita Menekültszolgálatnál találnak meghallgatásra. A Jézus Társaságához kötődő szervezeten belül az eltűnt migránsok keresésére irányuló program nyújt különleges szolgáltatást a családtagoknak.

Május végén tette közzé a Jezsuita Menekültszolgálat a Mexikóban eltűnt emberekről szóló jelentését. Nehéz megállapítani, hány ember is tűnt el valójában. Igyekeznek kideríteni az eltűnés körülményeit, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni a keresést. A jelentés közli a keresés eredményeit, felsorolja a megoldásra váró problémákat és javaslatokat tesz, hogyan lehet segíteni az áldozatokat.

Drámai a helyzet, 2021-re 291 százalékkal nőtt az eltűntek száma az előző évhez képest. Ez a migrációs útvonal különbözik az afrikai útvonaltól: nem tengeren át menekülnek az emberek, hanem egy hatalmas, veszélyekkel teli országot szelnek át.

A mexikói hivatalos jogvédő szervezetek mintegy kétezer eltűntet tartanak nyilván, de a jelenség ennél jóval több embert érint. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (OIM) eltűnt migránsokkal foglalkozó projektjének kutatási eredményei szerint 2014 elejétől 2022 márciusáig 6150 ember halt meg vagy tűnt el. Hozzá kell tenni, hogy Mexikó eleve világelső abban, hányan tűnnek el az országban; hivatalos adatok szerint több mint 100 ezer emberről van szó.

A Jezsuita Menekültszolgálat 2007-ben indult programjának keretén belül eddig 1280 esetet vizsgáltak. 2018-ban különösen sok eset volt, aztán 2021-ben még inkább. Az esetek 28 százalékában az Amerikai Egyesült Államokban élő családtagok vagy ismerősök indítják el a keresést, 24 százalékban Mexikóból, 13 százalékban Nicaraguából és Hondurasból, 11 százalékban Guatemalából, 5 százalékban Salvadorból, 6 százalékban egyéb országokból. Az eltűntek 29 százaléka Hondurasból származik, 22 százalékuk mexikói, 18 százalékuk guatemalai. Négyből három eltűnt férfi, összesen 14 százalékuk kiskorú.

Xamara Elizabeth Navarrete Cisneros ügyvéd, a kutatás jogi szakértője elmondta a SIR hírügynökségnek: „A jelentésben az eltűnt migránsok keresésének szentelt tizenöt évnyi tapasztalatunk sűrűsödik össze. Segítjük az őket kereső családtagokat és igyekszünk kialakítani egy hálózatot az illetékes intézményekkel.”

A keresés meglehetősen eredményes, az eltűnt migránsok 75 százaléka valamilyen fogdában, menekültszállón, intézményben van. De sajnos olyan is van köztük, aki a bűnbandák áldozata lett.

Amikor jeleznek egy esetet, a menekültszolgálat felveszi a kapcsolatot börtönökkel, fogdákkal, menekültszállókkal, halottasházakkal. Már évek óta kialakult kapcsolati hálójuk van. Azt mondják, az utóbbi években azért emelkedett meg az eltűntek száma, mert az országban nem tartják tiszteletben a menedékjogot, ezért a migránsok kevésbé biztonságos utakat választanak, ahol sok veszély és erőszak leselkedik rájuk, és könnyebben válnak bűnbandák áldozataivá. A rokonok nagyon ritkán kapnak információt a mexikói hatóságoktól, hónapokig várnak a válaszra, ami aztán nem is kielégítő. A szolgálatnál jogi és pszichológiai segítséget is nyújtanak az eltűntek családtagjainak, hogy tisztába kerüljenek a jogaikkal, és támogatni tudják őket a nehéz pillanatokban.

Egyre többen fordulnak hozzájuk, különösen a határhoz közeli területeken, például Ciudad Juárezben. Miközben keresik az eltűnteket, azt kérik a hatóságoktól, tegyenek több erőfeszítést az ügy érdekében, és hozzanak létre egy egységes nyilvántartást.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Agensir

Magyar Kurír