Boldoggá avatták Jan Machát, a második világháború idején kivégzett lengyel papot

A boldoggáavatási szentmisét Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa mutatta be. Homíliájában kiemelte, Jan Macha valódi hősiességgel tanúskodott a hitről és a szeretetről, ezek jegyében Krisztus királyságáért áldozta fel fiatal életét.

A beatifikációs szertartást követő körmenetben a kivégzett pap rokonai vitték a mártírt által a börtönben készített rózsafüzért, valamint a 28 éves pap búcsúlevelét, amelyben megírta: „Röviden éltem, de bízom benne, elértem a célt.”

Jan Franciszek Macha (1914–1942) Krakkóban végezte el a papi szemináriumot, 1939-ben Katowicében szentelték pappá. A várost akkor már bekebelezték a hitleri Harmadik Birodalomba, amint az egész sziléziai vajdaságot is, ahol a lengyelek és a németek egymás mellett éltek.

A fiatal pap a Katowice melletti városban, Ruda Slaskában kezdte el szolgálatát. Lelkipásztori tevékenysége során látta, milyen nyomorban él az a számos lengyel család, melynek férfitagjait a hitleristák bebörtönözték vagy kivégezték. A rászorulók megsegítésére elkezdett adományokat gyűjteni, egyúttal lelki támogatást is nyújtott nekik.

A pap jótékonysága hamarosan szervezett formát öltött. Gimnazisták és cserkészek közreműködésével Jan Macha egész titkos hálózatot alakított ki, amely történészek szerint több ezer embert foglalt magában, több mint 1700 segítségnyújtót, valamint a támogatásban részesülőket is.

A pap egy földalatti lapot is kiadott, amely szolidaritásra, egymás támogatására buzdította a lengyeleket.

A németek a szervezkedés nyomára bukkantak, 1941 szeptemberében letartóztatták Macha atyát. 1942 júliusában rögtönítélő bíróság halálra ítélte őt, valamint a vele együttműködő kispapot, Joachim Gürtlert is. Mindkettejüket az 1942. december 3-ára virradó éjjel fejezték le a katowicei börtönben. Testüket nem adták ki a családjaiknak; a haláluk előtt őket gyóntató lelkész szerint feltehetőleg az auschwitzi haláltáborban égették el, amint ez a politikai foglyok esetében a környéken bevett gyakorlat volt.

Szemtanúk, valamint Macha atya fennmaradt levelei szerint a börtönben, a kegyetlen kihallgatások során a lelkész nem rogyott meg, lelket öntött rabtársaiba is, sokat imádkozott, és Isten megbocsátását kérte hóhérai számára.

„Macha atyát a lengyel földalatti szervezet tagjaként végezték ki. Tevékenységének lényege viszont nem a harc, hanem a jótékonysági munka volt” – olvasható a boldoggá avatás alkalmából a Gość Niedzielny katowicei katolikus lap által elindított honlapon.

Jan Macha kultusza már a háború során terjedni kezdett, boldoggáavatási pere 2013-ban kezdődött el, a mártíromságáról szóló dekrétumot Ferenc pápa 2019 novemberében tette közzé.

Forrás: MTI

Fotó: Tomasz Kawka/Ekai.pl/East News

Magyar Kurír