Caritas Internationalis: A szíriaiak a szankciók miatt már a szemeteskukákban keresnek élelmet

A Szíria ellen bevezetett gazdasági szankciók, amelyek a Trump-adminisztráció idején az úgynevezett Caesar-törvényben érték el tetőpontjukat, a legszegényebb szíriai állampolgárokat sújtják, az ő hétköznapjaikat nehezítik meg még inkább, olyannyira, hogy „az utcai szemeteskukák a szegények élelemforrásává váltak”. Riad Szargi, a Caritas Siria ügyvezető igazgatója ezzel a képpel érzékeltette a háború és erőszak tíz éve alatt teljesen kimerült nép legelesettebb polgárainak mindennapos nyomorúságát, a rémálommá váló hétköznapokat, azt a szenvedést, amelynek fő okai a nemzetközi megszorítások, a gazdasági bojkott. 

A felhívást egy videokonferencia végén – nem sokkal az Európai Unió Szíriát segítő támogatóinak március végére tervezett brüsszeli konferenciája előtt – tették közzé, amely azzal foglalkozott, milyen humanitárius segítséget nyújtott az Egyház és a Caritas a háború tíz évében Szíriában. Részt vett a tanácskozáson Mario Zenari bíboros, damaszkuszi apostoli nuncius is.

Aloysius John, a Caritas Internationalis vezérigazgatója hozzászólásában elmondta, hogy a katolikus szervezet csatlakozik a Szíriában jelen lévő egyházak kéréséhez, hogy „szüntessék meg a háború elején bevezetett egyoldalú szankciókat, növeljék a szolgáltatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést – beleértve a Covid-19 elleni vakcinákat – Szíria szenvedő népe számára; biztosítsák a civil szervezetek támogatását, különösen a hiten alapuló szervezetekét; érjék el a tárgyalásos békét, elkerülve, hogy a tárgyalások minduntalan holtpontra jussanak, ártatlan civilek mérhetetlen szenvedését okozva”.

A szíriai népesség 90 százaléka – olvasható a Caritas Internationalis közleményében – szegénységbe süllyedt tízévnyi háború, a nemzetközi szankciók, a koronavírus-járvány és a gazdasági válság miatt. A lakosság egyharmada elmenekült az országból, 12,4 millió ember számára nincs biztosítva a hozzáférés a túléléshez szükséges élelemhez és a fűtéshez. Zenari bíboros hozzászólásában elmondta:

Igaz ugyan, hogy néhány hónapja nem hullanak bombák és rakéták Szíria különböző régióira, viszont felrobbant egy szörnyű »bomba«, a szegénység.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy a humanitárius szervezetek által biztosított támogatások nem tarthatnak örökké.

Közleményében a nemzetközi karitászszervezet beszámol arról is, hogy szándéka szerint Szíriában a jövőben arra összpontosítanak, hogy segítsék a gyerekek oktatásának, nevelésének újraindulását. A háború évei komoly károkat okoztak az oktatási rendszerben, legalább 2,4 millió gyermeket fenyeget a végleges iskolaelhagyás veszélye.

Januárban a közel-keleti egyházak és keresztény közösségek vezetői levélben kérték az Amerikai Egyesült Államok nemrég beiktatott új elnökét, Joe Bident, hogy a lehető leghamarabb törölje el a gazdasági szankciókat, amelyek igazolhatatlan „kollektív büntetésként” nyomorgatják a szíriai lakosságot, és ebből a „humanitárius katasztrófából” az egész Közel-Kelet számára az instabilitás pusztító légköre ered.

A Bidennek írt levél első aláírói között van II. Ignác Efrém szír ortodox pátriárka, III. Ignác József Junan szír katolikus pátriárka, Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárka és Michel Abs, a Közel-keleti Egyházak Tanácsának (MECC) főtitkára.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News; Merényi Zita (archív)

Magyar Kurír