Először lett kopt keresztény elnöke az egyiptomi alkotmánybíróságnak

Kitekintő – 2022. február 14., hétfő | 16:44

Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök egy kopt keresztény bírót, Boulos Fahmyt, az intézmény jelenlegi alelnökét nevezte ki az ország Legfelsőbb Alkotmánybíróságának élére. A hivatalát február 9-én elfoglaló bíró az egészségügyi okokból leköszönő Said Marei Amr helyére lépett.

A 65 éves Boulos Fahmy, aki az első kopt keresztény az egyiptomi alkotmánybíróság élén, 1957. január 1-jén született. 1978-ban nevezték ki az ügyészségre, 1997-ben a fellebbviteli bíróság bírája, majd 2001-ben vezetője lett. Először 2010 és 2012 között töltötte be az alkotmánybíróság alelnöki tisztségét, majd 2014-től ismét ezt a pozíciót foglalta el. Ezeken kívül is számos fontos tisztségben, többek között minisztériumi tanácsadói posztokon bizonyított pályája során; emellett könyvei jelentek meg jogi kérdésekről.

Az egyiptomi Legfelsőbb Alkotmánybíróság az Egyiptomi Arab Köztársaság független alkotmányjogi testülete, melynek 1979 óta feladata az egyiptomi hatóságok által kiadott törvények és rendeletek alkotmányosságának ellenőrzése és megerősítése.

A 2014-ben hatályba lépett jelenlegi egyiptomi alkotmány 2. cikkelye „az iszlám saría elveit” ismeri el „a jogalkotás fő forrásaként”. A 2011-es forradalom után, abban az időszakban, amikor a kormányt a Muszlim Testvériség vezette, az alkotmánybíróság az iszlamizációs programokkal szembeni ellenállás egyik fő intézményi tényezője volt.

Az egyiptomi média szerint Boulos Fahmy kinevezése is jelzi, hogy esz-Szíszi elnök biztosítani kívánja, hogy keresztények is kerülhessenek az egyiptomi intézmények vezető posztjaira.

Eközben az egyiptomi parlament új törvényt készít elő a keresztény állampolgárok úgynevezett személyes jogállásával, vagyis a családi állapottal, a nők jogaival kapcsolatban – ezt a törvényt a kopt ortodox egyház, más egyházak és vallási közösségek évtizedek óta várják Egyiptomban; többek között a családjoggal kapcsolatos kényes kérdésekben is tartalmaz majd fontos rendelkezéseket.

Az egyházak és vallási közösségek 2014 óta vesznek részt a személyes jogállást érintő új törvény kidolgozásában, az Igazságügyi Minisztérium akkor nyújtotta át a törvénytervezetet az egyházak vezetőinek mielőbbi véleményezésre. Az egyeztetések azonban végül elhúzódtak, mivel olyan szöveget kellett megfogalmazni, amely bár egységes, tekintetbe veszi a különböző felekezetek eltérő hozzáállását például a különköltözés, illetve a válás témájához.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás és fotó: Fides.org

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria