„Át kell gondolni a fejlődési modelleket. A valódi átfogó fejlődést, amely magában foglalja a közjó előmozdítását az emberi méltóság tiszteletben tartásával, csak úgy valósíthatjuk meg, ha a fejlődéspolitika a személy szolgálatában áll, és holisztikusan, átfogóan értelmezi a mindenki számára elérhető természeti erőforrások felhasználásának környezeti, gazdasági, társadalmi és emberi következményeit” – hangsúlyozta Gallagher érsek.
A szentszéki képviselő felszólalásában kiemelte az ENSZ-csúcstalálkozó jelentőségét, amely lehetővé tette, hogy „hálával tekintsünk a teremtés ajándékára, és komolyan szemügyre vegyük azt, ami veszélyezteti Földünk rendkívüli gazdagságát”. „Egyben alkalmat adott arra, hogy megvizsgáljuk a biodiverzitás, a biológiai sokféleség csökkenésének gyökereiben rejlő okokat, és felismerjük azt a rengeteg kárt, ami ezekből fakad, valamint hogy megújítsuk elköteleződésünket közös otthonunk védelmére.”
A biodiverzitás elvesztéséhez vezető okok között Gallagher érsek megnevezte a mezőgazdasági és ipari terjeszkedést, a környezetszennyezést, a tengerek műanyaggal való elárasztását, a nukleáris kísérleteket és a veszélyes hulladékokat. Továbbá emlékeztetett, hogy az óceánok hőmérsékletének emelkedése pusztító hatással van a világ korallzátonyainak nagy részére. A fosszilis tüzelőanyag használata és a túlzott erdőirtás a klímaváltozás alapvető tényezői, amelyek a fajok kihalásához és a természet ellenálló képességének csökkenéséhez vezetnek. „Annak érdekében, hogy megfordítsuk ezt a riasztó tendenciát, a természet elszegényedését, ami hatalmas emberi szenvedéshez vezet elsősorban a világ legszegényebb régióiban, alapvetően fontos, hogy védelmezzük a biológiai sokféleségben gazdag régiókat, mint az Amazonas és a Kongó-medence.”
„Mindenki felelőssége, hogy felismerje: minden élőlény értékes és önmagából fakadó célja van, ezért szeretetre méltó” – zárta videoüzenetét a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára. Hozzátette: sürgősen cselekednünk kell az előttünk álló kihívás miatt, vagyis helyre kell állítanunk harmonikus kapcsolatunkat a természettel. Ezt pedig egy olyan hozzáállással tehetjük, amely a közös otthonunk védelmét összekapcsolja embertársaink védelmével, és az azonnali intézkedéseket egy hosszú távú stratégiába illeszti, amelyet Ferenc pápa „átfogó ökológiának” nevezett el.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria