Görögkatolikusok Ukrajna vallási térképén

Kitekintő – 2022. március 11., péntek | 14:47

Ortodoxok és görögkatolikusok, Kárpátalja és Ukrajna többi része, ruszin és ukrán görögkatolikusok, két-három ortodox egyház – nem könnyű eligazodni Ukrajna vallási térképén. Összeállításunk ebben segíti olvasóinkat.

Oroszország után Ukrajnában él a világon a második legnagyobb számú ortodox népesség.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2021-es felmérése szerint az ukrajnaiak 82 százaléka mondta magát vallásosnak, 7 százalék ateistának vallotta magát, a további 11 százalék pedig nehéznek találta a kérdés megválaszolását. A vallásosság szintje az ország nyugati vidékein a legmagasabb (91%) és a Donyec-medencében (57%), valamint Kelet-Ukrajnában (56%) a legalacsonyabb.

2019-ben a magukat kereszténynek valló ukrajnaiak 72,7 százaléka mondta magát ortodoxnak, 8,8 százalék görögkatolikusnak, 2,3 százalék protestánsnak, 0,9 százalék római katolikusnak. Az ortodoxok mintegy 58,3 százaléka a konstantinápolyi patriarkátus jóváhagyásával 2018-ban egyesült Ukrán Ortodox Egyház tagja, 25,4 százalék tartozik a Moszkvai Patriarkátushoz kötődő ukrán ortodox egyházhoz (UOC-MP).

A közgazdasággal és politikatudománnyal foglalkozó ukrán Razumkov Központ 2018-as felmérése kicsit eltérő számadatokat eredményezett, ezek szerint az ukrajnai lakosság 9,4 százaléka görögkatolikus, 0,8 százalék római katolikus.

A mintegy 3,6 millió hívőt számláló Ukrán Görögkatolikus Egyház feje Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek. Híveik javarészt az ország nyugati területein élnek; 16 eparchia, illetve exarchátus alkotja az egyházszervezetet, amennyiben Krímet, Luhanszkot és Donyecket is beleszámoljuk.

Az Ukrán Görögkatolikus Egyház gyökerei is a 10. századba, a Kijevi Rusz kereszténységre való áttéréséhez nyúlnak vissza – ahhoz az államalakulathoz, amely Ukrajna, Oroszország és Belarusz közös történelmének része. A Kijevi Rusz megkeresztelkedéséhez nyúlik vissza az Orosz Ortodox Egyház és az ukrán ortodox egyházak története is.

Jelentős számú az ukrán görögkatolikus diaszpóra az Egyesült Államokban, Kanadában, Lengyelországban, Brazíliában; kisebb közösségek élnek Európa más államaiban, illetve Argentínában és Ausztráliában.

A lakosság kevesebb mint 1 százaléka tartozik a latin rítushoz Ukrajnában, ez mintegy 370 ezer főt jelent. A római katolikus hívek is az ország nyugati vidékén élnek hat, a lvivi érsekséghez tartozó egyházmegyében; kulturális szempontból erősen kötődnek Lengyelországhoz és Magyarországhoz.

A munkácsi katolikus eparchia csaknem 320 ezer hívet számlál, akiket mintegy 300 lelkipásztor lát el.

Emellett még örmény katolikus érsekség is létezik Lvivben, a lelkipásztori ellátásról azonban a csekély számú hívő miatt általában más katolikus egyházak gondoskodnak; az érseki szék a II. világháború után üresen maradt.

Amíg Ukrajna a Szovjetunió része volt, mindegyik katolikus egyház üldöztetésnek volt kitéve, és az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusok kiújulása a 2010-es években, a Krím-félsziget annexiója feltámasztotta a félelmeket, hogy az üldöztetés is újrakezdődik, erre figyelmeztetett az akkori apostoli nuncius is.

Thomas Gullickson érsek, aki 2011 és 2015 között ukrajnai apostoli nunciusként szolgált, azt mondta 2014. szeptember 23-án: „A görögkatolikus egyház elnyomásának veszélye mindig felmerül, ha valahol Ukrajnában Oroszország hatalomra jut, vagy ahol terrorista cselekmények révén folytathatja az agresszív előrenyomulást.”

„A Kreml közelmúltbeli megnyilvánulásai után nem kétséges az orosz ortodoxia ellenségessége és intoleranciája az ukrán görögkatolikusok felé” – jelentette ki 2014 szeptemberében a Szükséget Szenvedő Egyház vezetőinek, megerősítve: nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy visszatér az ukrán görögkatolikusok teljes körű elnyomása. A Krím elfoglalása után valóban távozásra kényszerítettek sok római és görögkatolikus papot, emellett az egyházi ingatlanok tulajdonjoga és a papság legális ott-tartózkodása is kétségessé vált.

Az Ukrán Görögkatolikus Egyház be volt tiltva a szovjet uralom idején, 1946 és 1989 között. A Szovjetunióban 128 ruszin papot, püspököt, szerzetest zártak börtönbe vagy deportáltak Szibériába; a munkácsi eparchia 36 papja szenvedett vértanúhalált, köztük Romzsa Tódor püspök, akit 1947-ben gyilkoltatott meg az NKVD Nyikita Hruscsov első titkár parancsára. Romzsa Tódor egyike annak a 25 ukrajnai mártírnak, akiket II. János Pál pápa 2001-es ukrajnai látogatása alkalmával avatott boldoggá.

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap 2021. július 9-i számában a philadelphiai ukrán görögkatolikusok főpásztora, Borisz Gudziak felidézte az Ukrán Görögkatolikus Egyház felszámolásának főbb eseményeit. 1945. április 11-én, mielőtt a háború hivatalosan véget ért volna Európában, letartóztattak minden ukrán katolikus püspököt, egy kivételével, akit később börtönöztek be. 1946 márciusában a szovjet hatóságok felszámolták az egyház teljes struktúráját. Egy álszinódust rendeztek, amelyen 216 papot fegyverrel kényszerítettek, hogy szavazzák meg a Rómával való egység hatályon kívül helyezését, és egyesüljenek az Orosz Ortodox Egyházzal, annak ellenére, hogy Nyugat-Ukrajna és 950 éves keresztény múltra visszatekintő egyháza soha nem tartozott Moszkva fennhatósága alá, kivéve egy rövid ideig tartó megszállást az első világháború idején. A klérusnak azokat a tagjait, akik nem fogadták el egyházuk felszámolását, letartóztatták, és családjukkal együtt szibériai munkatáborokba deportálták. Az egyház összes vagyonát elkobozták. Templomaikat, iskoláikat, kolostoraikat, könyvkiadóikat, szociális és jótékonysági szervezeteiket mind elveszítették. (Forrás: Vatikáni Rádió)

Összeállította: Verestói Nárcisz

Forrás: Catholic News Agency

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

#egyháztörténet #görögkatolikus #háború Ukrajnában #kommunizmus

Kapcsolódó fotógaléria