Grech bíboros és Bartholomaiosz pátriárka Isztambulban: Hidakat építünk a megosztottság korában

Testvéri találkozó zajlott június 17-én a Fanarban Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka és Mario Grech bíboros, a püspöki szinódus főtitkára között.

A bíboros törökországi útja során ellátogatott Niceába, a mai İznikbe is, az 1700 éve zajlott első ökumenikus zsinat helyszínére, ahol várják XIV. Leó pápa látogatását.

Hála Ferenc pápának és öröm Leó pápáért

Bartholomaiosz pátriárka beszédében háláját fejezte ki „Ferenc pápa személyes barátságáért és rendíthetetlen elkötelezettségéért”, „az ortodoxia igazi barátjának” nevezte. Kifejezte örömét utóda, Leó pápa megválasztása miatt, akivel már kétszer találkozott.

„Bízunk benne – mondta –, hogy vezetése alatt a két Egyház közötti kapcsolatok tovább mélyülnek az igazságban és a szeretetben. Imádkozunk, hogy pápaságát a lelki megkülönböztetés és a prófétai bátorság jellemezze, miközben az Egyház folyamatosan tanúságot tesz egy olyan világ előtt, amely iránymutatásra és egységre vágyik.”

A párbeszéd fontossága

A konstantinápolyi pátriárka nagy teret szentelt beszédében annak, milyen

nagy szükség van az ökumenikus és vallásközi párbeszédre, különösen ebben a „megosztottság, félelem és erőszak uralta korszakban”, amelyben „hidakat kell építenünk, nem falakat”.

Különösen fontosnak nevezte a Római Katolikus Egyházzal való kapcsolatot, a teológiai párbeszédet, amely csaknem fél évszázada, a kölcsönös kiközösítés 1965-ös visszavonása után újraindult. Ez az út bizonyára nem mentes a kihívásoktól, de ugyanakkor „a kegyelem pillanatai jellemzik, egyre mélyebb megértés és őszinte vágyakozás a Krisztus által kívánt egység iránt”.

Beszélt a többi ősi keleti egyházzal, a protestáns felekezetekkel és számos felekezetközi szervezettel folytatott dialógusról: nem „formális folyamatok” ezek, hanem „spirituális találkozások”, alkalmak „az evangélium iránti elkötelezettség megújítására”. Ortodox egyházként „nagy jelentőséget tulajdonítunk a vallások közötti párbeszédnek” – mondta a pátriárka, elmagyarázva, hogy már régóta kapcsolatot ápolnak zsidó, iszlám és más vallási vezetőkkel, azzal a meggyőződéssel, hogy

a béke, a kölcsönös megértés és minden ember méltóságának tisztelete minden vallási hagyomány alapvető elkötelezettsége kell hogy legyen”.

Kihívások az egyház és az emberiség számára

„Természetesen nem csukjuk be a szemünket a kihívást jelentő számos kérdés előtt, amelyekkel az egyháznak és az emberiségnek ma szembe kell néznie. A társadalmi igazságosság, a migráció, a háború, a vallásüldözés és a klímaválság kérdései megkövetelik figyelmünket” – mondta Bartholomaiosz.

Ezek mind olyan kérdések, amelyek „elválaszthatatlanok az általunk hirdetett evangéliumtól”.

Kiemelte, hogy a teremtett világról való gondoskodás „olyan terület, ahol a más egyházakkal és intézményekkel való együttműködésünk különösen sok gyümölcsöt hozott”.

Az európai püspöki konferenciák szolgálata

Ebben a helyzetben Bartholomaiosz dicsérte és bátorította az európai püspöki konferenciák szolgálatát, amelyek segítenek megfogalmazni az egyház tanúságtételét és összehangolni az emberek szükségleteire adott válaszokat. „Ti teszitek lehetővé azt a következetességet, egyértelműséget és szeretetet, amellyel az Egyház ma beszél” – mondta. Természetesen nem maradhatott el az utalás

a Niceai Zsinat 1700. évfordulójának ünneplésére, amely „emlékeztet bennünket arra, hogy az egység nem kényelmi vagy stratégiai kérdés, hanem a Krisztusban kinyilatkoztatott és az Egyház életén keresztül hirdetett igazsághoz való hűség kérdése”.

Grech bíboros szentmiséje

A Mario Grech bíboros által az isztambuli Szent Antal-templom kriptájában bemutatott szentmise homíliájának középpontjában is a Niceai Zsinat állt. „Együtt vagyunk ezen a helyen, ahol 1700 évvel ezelőtt az Egyház ünnepélyesen kihirdette, hogy a Fiú egylényegű az Atyával” – mondta. Akkoriban „sokak számára ez botrányos kifejezésnek és sértésnek tűnt Isten természetére vonatkozóan”, de valójában „a zsinaton részt vevők teológiai nagyságát és bátorságát” bizonyította, akik azt állították, hogy a Fiú részesedik az Atya természetében.

„Jézus Isten gyermekeinek nevez minket, és egy gyermek részesedik a szülő természetéből” – hangsúlyozta a bíboros. „Az emberek esetében

Isten kezdeményez és felajánlja nekünk, hogy részesedjünk a természetéből, örökbe fogad minket.

Mi pedig utánzással részesedhetünk Isten természetéből, úgy cselekedve és viselkedve, mint az Atya, azzal, hogy olyanok vagyunk, mint az Atya.”

A közösség szinodális megélése

Utánozni Istent azt jelenti, hogy közösségbe lépünk másokkal, hidakat építünk a különböző emberek között, bármennyire is nehéz ez”

– mondta a szinódus főtitkára, aki idézett a tavalyi püspöki szinódus záródokumentumából, pontosan a 154. bekezdésből, amely így szól: „Újra átélve a szinodális folyamatot, tudatára ébredtünk annak, hogy a befogadandó és hirdetendő üdvösség eredendően kapcsolati jellegű (…) A Lélek minden ember szívébe a hiteles kapcsolatok és az igazi kötelékek iránti vágyat helyezte (…) Az üdvösségre vezető közösséget úgy élhetjük meg, ha szinodális módon járunk, hivatásaink, karizmáink és szolgálataink összefonódnak. Azzal, hogy elindulunk, hogy mindenkivel találkozzunk, hogy elvigyük az evangélium örömét, megélhetjük a megváltó közösséget.”

„A közösség hídjainak építése soha nem könnyű” – jegyezte meg Grech bíboros. „Nicea és az abból fakadó feszültségek jó példák erre, akárcsak a legutóbbi, szinodalitásról szóló szinódus és az ehhez kapcsolódó feszültségek, viták. De szem előtt kell tartanunk, hogy mi egyszerű, véges lények vagyunk, akik megpróbálják utánozni a végtelent, Isten természetét.”

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír