Damaszkuszban a patriarkátus szomszédságában álló épület 1950-től 2002-ig iskolaként, 2002-től a háború 2012-es kitöréséig szemináriumként működött, 2021-ben pedig teológiai főiskolaként várja a szeminaristákat és világi hallgatókat.
A bakkalaureátusi diplomát és licenciát, a jövőben pedig doktori képzést kínáló főiskola hallgatói főleg Damaszkuszból és környékéről érkeznek.
A főiskola rektora, Youssef Lagin archimandrita fogadta és vezette körbe az épületben Kocsis Fülöp metropolitát.
A hajdúdorogi érsek Damaszkuszból Homszba utazott, hogy meglátogassa Szíria egyik legismertebb monostorát.
A Deir Mar Mousa al-Habashi, vagyis az Abesszin Szent Mózes-monostor az Antilibanon-hegység északi vonulatain bújik meg, 1320 méter magasságban. Gondosan kiépített lépcsőkön lehet feljutni az erődítményhez hasonló épületegyütteshez.
A monostor főépületét a 2. században épült római őrtorony képezi, mely a Palmyra-Damaszkusz útvonalat figyelte. A 6. században szír ortodox monostor lett.
Az egykori őrtoronyban 1058-ban kápolna épült, melyet teljes egészében freskók fednek; a legrégebbiek a 11. századból származnak, a legújabbak a 13. századból.
A Szent Mózes-monostort a 16. században felújították és folyamatosan bővítették, ám az 1830-as években teljesen elnéptelenedett. A közösség püspöke áttért a szír katolikus hitre; tiltakozásul a közösség többi tagja elhagyta a monostort, így a következő két évszázadban a pásztorok, birkák és vandálok tanyája lett. A templom felbecsülhetetlen értékű freskóinak nagy részét keresztényellenes muszlimok megrongálták.
1984-ben egy olasz jezsuita, Paolo Dall’Oglio és diakónusa, Jacques Mourad rátalált a romos épületegyüttesre, és elhatározta, hogy rendbe hozza. A következő években barátaival, követőivel, kispapjaival és elcsöndesedésre vágyókkal fokozatosan újjáépítette a monostort, megmentette a freskókat, melyek ma műemléki védelmet élveznek.
Paolo Dall’Oglio SJ 1992-ben létrehozta a szír katolikus egyházhoz tartozó Abesszin Szent Mózesről nevezett monasztikus közösséget.
Paolo atyát 2013-ban dzsihadisták rabolták el Rakkában, feltehetően meggyilkolták, de hivatalosan eltűntnek nyilvánították. Utóda a közösség élén Jacques Mourad lett, aki 2023-tól Homsz püspöke.
A közösségnek férfiak és nők egyaránt tagjai, akik külön házban élnek, de együtt étkeznek és imádkoznak. A napi Szent Liturgia és az esti imádság előtt egyórás csöndes imádságot tartanak.
A közösség életének alappillére az imádság, a munka, a vendéglátás és a párbeszéd. A párbeszédet nagyon szépen valósítják meg: békességben élnek a túlnyomó többségben muszlim lakossággal és pásztorokkal.
A közeli Nabk városában zeneiskolát és óvodát működtetnek; az óvodába 170 muszlim és 6 keresztény gyerek jár.
Sokan keresik fel a monostort az év minden szakában, akik elcsöndesedésre, csöndes lelkigyakorlatra vágynak. A lelkigyakorlatos házban ingyen szállást és ingyen étkezést kapnak, melyet mindennap a közösséggel fogyasztanak el.
Kocsis Fülöp érsek látogatásának apropóját az adta, hogy a főpásztor a szinóduson egy csoportban ült a közösség vezetőjével, Houda Fadoul nővérrel.
A Szent Mózes-monostorból a hajdúdorogi metropolita Al Dmeine faluba utazott. A kis település a harcokban megrongált templomát teljes egészében a Görögkatolikus Metropólia gyűjtéséből hozták rendbe.
Látogatásakor Kocsis Fülöp érsek fiatalok és felnőttek csoportjával is beszélgetett – a fiatalokkal a jövőjükről és arról, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben.
A közösség tagjai hálájukat fejezték ki a templom újjáépítéséért és a most átadott anyagi segítségért.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria