Mi az ember? – Megjelent a Pápai Biblikus Bizottság új dokumentuma

A Katolikus Egyház a II. vatikáni zsinat óta tudatosabban szegődik az élete értelmét kereső ember mellé, mondta Pietro Bovati. Az ember élethelyzete és életszemlélete az elmúlt évszázadban radikálisan megváltozott, és gyors átalakulásban van. A Szentírás maradandó értékeit ma is a társadalmi diskurzus részévé kell tenni. Az ember csak akkor adhat hiteles válaszokat konkrét kérdéseire, ha életének és lényének egész igazságára tekintettel van. A II. vatikáni zsinat híres kifejezése szerint Jézus Krisztus nyilatkoztatja ki az embernek az ember igazságát, mégpedig úgy, hogy végigjárta az emberi élet útját, odaadta életét értünk, és feltámadásával értelmessé tette véges életünk minden fáradozását.

A bizottsági dokumentum értelmezése körül máris vita bontakozott ki. A Biblia homoszexualitással kapcsolatos tanításának kifejtésében egyesek nyitottságot véltek felfedezni az egynemű párok kapcsolatával szemben. December 20-án Morandi érsek, a Hittani Kongregáció titkára tagadta, hogy a dokumentum ilyen nyitást tartalmazna. A kiragadott idézetek célja nyilvánvalóan az volt, hogy a dokumentum rámutasson arra a társadalmi klímára, amelyben Isten szavát ma is hirdeti.

A dokumentum négy fejezetben járja körül az ember alapvető kérdéseit. Az ember mint teremtmény egyszerre tapasztalja magát végesnek és a végtelenre nyitottnak, korlátozottnak és személyében mégis végtelen értéket hordozónak, ahogy arról egyrészt mulandósága, másrést „Isten képmására” teremtett mivolta tanúskodik. Isten az embert a teremtéstörténet ősi elbeszélése szerint a „kertbe” helyezte, vagyis a világban és a világgal szoros kapcsolatban élő lénnyé akarta tenni, akinek különös feladata, hogy a rá bízott kertet művelje és őrizze. Az ember kapcsolatra teremtett lény, alapvetően férfi és nő, aki arra hivatott, hogy elfogadja és megerősítse a másik jóságát, ugyanakkor életadó kapcsolatra lépjen vele. Az ember végül erkölcsi lény, akinek szabadsága és felelőssége van, akit Isten paranccsal szólított meg, hogy járjon az élet útján.

Ahogy a négy témakör is mutatja, az emberi élet alapvető kérdéseiről és igazságairól van szó, amelyeket még egy viszonylag hosszú tárgyalás sem tud teljesen feltárni. Bovati szerint a dokumentum újdonsága rendszerező elvében keresendő, vagyis abban, ahogy a teremtéstörténet ősi elbeszélését a Biblia bölcsességi, történeti és prófétai hagyományára, majd a különféle újszövetségi hagyományokra vetítve mutatják be. A bölcsességi irodalom olyan hívő szemléletet sugall, amely a legteljesebben nyitott a valóságra és a tapasztalatra, ugyanakkor a prófétai szemlélet Isten szavának és üzenetének Lélektől adott igazságát képviseli.

A bibliai üzenet igazsága ma is kötelez, mint Isten szava, illetve ma is megértésre hív, mint az európai kultúrába sokféle módon beépült és begyökerezett üzenet. A bibliai üzenet maga is hagyományban, történelemben fogalmazódott meg, így nem idegen tőle, hogy eredeti alakjában, olykor szinte nyersnek vagy idegennek tűnő formájában mai viták és kérdések gyújtópontja legyen, például a gyógyítással, háborúval, szegénységgel és gazdagsággal, családdal és szexualitással összefüggő számos kérdésben, amelyek ma megkerülhetetlenek. A dokumentum, mondta Pietro Bovati, nem állít olyasmit, ami nincs a Bibliában, de igyekszik kiemelni belőle azokat az alapelveket, amelyeket az egyes kérdésekkel kapcsolatban mélyebben meg kell fontolni, konkréttá kell tenni.

A dokumentum címe: Mi az ember? Fejezetek a bibliai antropológiáról (Che cosa é l’uomo? Percorsi di antropologia biblica). Egyelőre olasz nyelven érhető el. 

Magyar Kurír