Fabrizio Consorti, az Opam (az írástudatlanság felszámolását célzó szervezet) alelnöke az olasz SIR katolikus hírügynökségnek elmondta: a burmai hadsereg offenzívája hétfőn 10 és 11.30 között történt, légicsapások és aknavetőgránátok érték az iskolát, amelybe óvodástól a nyolcadik osztályig járnak gyerekek. Az iskolakomplexumban vannak légvédelmi óvóhelyek, de a támadás hirtelen jött, és nem volt idejük fedezékbe vonulni. A bombázásban az épület 90 százaléka megrongálódott.
A támadást dokumentálta a Free Burma Rangers (FBR) nevű nemzetközi humanitárius mozgalom is. Információik szerint egy falusi templom és öt ház is megrongálódott. Számos állat is elpusztult, ami sok család egyetlen megélhetési forrását jelenti.
Nem ez az első eset, hogy a hadsereg civileket és polgári célú épületeket vesz célba. Egy helyi önvédelmi csoport szerint a puccs kezdetétől 2024. január 1-jéig a junta légicsapásai Kayah államban 46 vallási épületet, 22 iskolát, 14 kórházat és több ezer házat pusztítottak el.
Consorti emlékeztet arra, hogy a 420 ezer fős összlakosságból eddig mintegy 350 ezer ember – vagyis egész Kayah állam lakosságának több mint négyötöde – kényszerült elhagyni otthonát, de az erdőkben, a hegyekben sem találnak biztonságos menedéket. Az egyetlen vigasz ezeknek az embereknek a misszionárius nővérek közelsége és gondoskodása, akik továbbra is közel állnak testvéreikhez, osztoznak szenvedésükben, a nehézségekben és a veszélyben.
Celso Ba Shwe, a mianmari loikawi egyházmegye püspöke felhívással fordult mindenkihez: „A konfliktus mindkét oldalán harcolókhoz és a katonasághoz: hagyják abba a gyilkolást, kössenek békét és kezdjenek párbeszédet. A világ vezetőihez és intézményeihez: válaszoljanak konkrét tettekkel, ne szavakkal, ne azzal, hogy »nagyon aggódunk«. A Kayah államban élő emberek belefáradtak ezekbe szavakba.”
„Az emberek megdöbbentek, megijedtek, szomorúak és dühösek. A közeli falvak összes iskolája bezárt a támadás után, a szülők nem merik iskolába küldeni a gyerekeiket... Nem tudjuk, miért támadnak iskolát, ahol ártatlan gyerekek tanulnak. Vannak, akik azt mondják, hogy az IEC (az ellenállási mozgalom ideiglenes végrehajtó tanácsa) egyik központja közel van az iskolához. De ebben nem vagyok biztos, soha nem jártam abban a faluban” – magyarázta.
November 26-án a katonai junta hadserege többször is tüzet nyitott a loikawi lelkipásztori központra, ekkor a püspök és a papok biztonsági okokból úgy döntöttek, hogy elhagyják az épületet. „Most egy távoli plébánián vagyok Demoso nyugati részén, egy olyan területen, amely tele van kitelepített emberekkel – mondta a püspök a SIR-nek. – Sok papunk és szerzetesünk szintén kitelepítettként él a nyájával együtt, és folytatják lelkipásztori ellátásukat. Néhányan közülünk a menekülttáborokban élő emberekkel laknak, mások pedig a plébániák lelkészlakásaiban és a legközelebbi, a harcoktól nem érintett szerzetesi kolostorokban.”
A püspök adatokat közölt a pusztításról, a számok jól mutatják, milyen helyzetben vannak az emberek és a kis katolikus közösség: 2021 óta 41 plébániából 31-et elűztek. Az egyházmegye 89 ezer katolikusából mintegy 70 ezren élnek sátrakban, több száz táborban Kayah állam területén vagy közeli rokonoknál, távolabbi falvakban. „A kitelepítettek nehézségeik és szenvedéseik ellenére továbbra is hűségesek maradnak a vallásukhoz” – hangsúlyozta Ba Shwe.
Forrás és fotó: AgenSIR
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria