Rio de Janeiro érseke felszólalt a drogkartellek elleni razzia ártatlan áldozataiért

Az igazi békét „nem rákényszeríteni, hanem felépíteni kell”, és a Rio de Janeiró-i egyház jelen volt, jelen van és jelen lesz ezen az úton – ez az üzenet, amelyet Orani João Tempesta bíboros, a város érseke a SIR olasz katolikus hírügynökségen keresztül tett közzé, néhány nappal azután, hogy a rendőrség október 28-án véres rajtaütéssel lépett fel a Comando Vermelho kábítószerkartell ellen a metropolisz északi részén található favellákban (barakknegyedekben). A legfrissebb adatok szerint a rajtaütés során 138-an haltak meg, köztük négy rendőr.

– Bíboros úr, előre látható volt-e, ami október 28-án történt, és voltak-e előjelei?

– Az október 28-i szomorú események egy több mint harminc éve érlelődő komplex társadalmi problémát tárnak fel. Az egyenlőtlenségek, a kirekesztés és a lehetőségek hiánya olyan társadalmi környezetet teremtett, amelyben az erőszak és a félelem uralkodik, és az állam jelenléte ezekben a közösségekben nagyon korlátozott.

Az igazi béke nem az erőből fakad, hanem a párbeszédből és a bizalom kiépítésének türelmes munkájából.

Fontos belátni, hogy szükség van a közrendet biztosító politikai stratégiákra, és a párbeszéd, a szeretet és a béke kultúrájának megerősítésére, mert ezek képesek helyreállítani az együttélést, valamint az emberek és az intézmények közötti kölcsönös bizalmat. A béke útját mindig közösen kell építeni, párbeszéddel, megelőzéssel és az élet iránti szolidáris elkötelezettséggel.

– Ez a fajta válasz hatékony vagy csak látványos? Milyen hatással van a nyomornegyedek lakosságára?

– Az Egyház elismeri, hogy a hatóságoknak joga van fellépni a biztonság és a rend fenntartása édekében. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy minden intézkedés az emberi élet és a közjó tiszteletben tartásával történjen. A békét nem kikényszeríteni, hanem felépíteni kell, és ez a folyamat párbeszédet, meghallgatást és szolidáris jelenlétet igényel azok mellett, akik szenvednek. Nemcsak az a fontos, hogy legyenek jó stratégiák, hanem azt sem szabad elfelejteni, hogy minden élet fontos.

A családok fájdalmát és a közösségek szenvedését nem lehet számként vagy mellékhatásként kezelni. Minden erőszakot szenvedett ember arcában ott van Krisztus arca, aki továbbra is szenved népével együtt.

A kérdés tehát nem csak a hatékony fellépés, mert ez önmagában nem oldja meg a problémát. Nehézséget jelent az állam számára, hogy jelen legyen a közösségekben, mivel ott vannak és aktívak a „párhuzamos hatalmak”. Az Egyház továbbra is közel áll az emberekhez, ahogy mindig is tette, és igyekszik a fájdalmat szeretetté, a szenvedést pedig megosztássá alakítani, segítve a közösségeket abban, hogy visszataláljanak a megbékélés és a remény útjára, hogy az életet ajándéknak tartsák és növekedjenek az emberi méltóságban.

– Melyek a riói egyház főbb tevékenységi területei a szegénynegyedekben és a favellákban?

– Az Egyház jelenléte a Rio de Janeiró-i közösségekben és a favellákban régi, állandó és mélyen gyökerezik a hitben, a szolidaritásban. Az Egyház a város minden részén közel áll az emberekhez, osztozik örömeikben, fájdalmukban és reményeikben. A plébániák, a kápolnák és a közösségi terek révén az érsekség kiterjedt lelkipásztori, szociális és oktatási munkát végez. A Szociális Szeretet Vikariátusa, különösen a favellák lelkipásztori és szociális szolgálatán keresztül, az emberi méltóság előmozdításáért, a közösségi kötelékek megerősítéséért és az élet minden formájának védelméért dolgozik. A nyomornegyedek pasztorációja 48 éve működik Rio de Janeiróban, tevékenységének alapja az Egyház aggodalma a legszegényebbek iránt, a közösségek lakói számára az emberi méltóság és az állampolgári jogok védelme. A katolikus egyház különböző kezdeményezései és programjai (menedékhelyek, iskolai tanítás utáni programok, szakképzési tanfolyamok, élelmezési programok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő családok támogatása) tanúskodnak az evangélium és a közjó iránti konkrét elkötelezettségről.

A segélyezésen túl az Egyház elősegíti a keresztény és állampolgári öntudat kialakulását, ösztönzi a társadalmi életben való részvételt, a másokkal való törődést és ápolja a reményt, különösen a fiatalok körében.

Ez a diszkrét, de kitartó jelenlét vigaszt és változást hozott a város legnehezebb helyzetű területein. Az Egyház elkötelezett amellett, hogy mindig ott legyen, ahol az élet a legsebezhetőbb, erősítve a találkozás kultúráját, és egyszerű, kitartó gesztusokkal járulva hozzá a béke és a kölcsönös bizalom helyreállításához.

– Hogyan lehet elkerülni, hogy ezek a drámai napok megismétlődjenek?

– Az ilyen fájdalmas események megismétlődésének elkerüléséhez az kell, hogy mindenki elkötelezett legyen az élet, a párbeszéd és a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében. Szükséges, hogy a hatóságok különböző szintjein stratégiákat dolgozzanak ki a fejlődés és a béke előmozdítására az egész területen, és egymással egységben munkálkodjanak a közjó érdekében. Az Egyház továbbra is imádkozik és együttműködik azért, hogy Rio de Janeiro visszataláljon a testvériség, a nyugalom és a remény útjára. Szűz Mária, a Béke Királynője közbenjárására bízzuk az áldozatokat, családtagjaikat és városunkat. Isten adja meg Rio de Janeirónak a megbékélés és a szeretet ajándékát, hogy a fájdalomból új élet és közösség fakadjon.

Forrás: AgenSIR

Fotó: Pablo Porciuncula/AFP; AgenSIR (nyitókép a bíborosról)

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír