Tizedszer népszerűsítik fesztivállal a középkori eredetű zarándokutat, a Via Francigenát

Kitekintő – 2020. október 1., csütörtök | 13:02

A Francigena Zarándokutak Európai Fesztiválját, amely szeptember 29-től két hónapon át tart, tizedik alkalommal rendezik meg, természetesen a koronavírus-járvány miatt szükséges biztonsági intézkedések betartásával.

Festői tájakon, történelmi helyszíneken át kanyarog Albiontól Itáliáig a középkori eredetű zarándokút. A belső életünkkel való kapcsolatba lépést, a spiritualitás előtti megnyílást igyekszik segíteni a Francigena-utak Európai Fesztiválja, amelyet immár tizedik alkalommal rendeznek meg.

A 2020-as program három fő eleme: a történelmi keresztény gyökerekre való rámutatás a kora középkortól máig; az úgynevezett „jó és fenntartható” turizmus, melyet a Francigena-utak képviselnek; valamint tiszteletadás a száz éve született költő, Gianni Rodari, az olasz gyermekirodalom meghatározó alakja előtt.

A fesztivál művészeti igazgatója a Vatikáni Rádiónak elmondta: „Idén úgy döntöttünk, hogy a déli tájakra irányítjuk a figyelmet, ahol – bár az emberek nem is sejtik – legalább olyan élő zarándokutakat találunk, mint északon, Toszkánában vagy más hagyományos célpontokon.” Sandro Polci hozzátette: „Zarándokolni nem pusztán egy szabadtéri élmény, amikor gyönyörködünk a tájban és a természet szépségeiben. Segít fölfedezni a szent helyeket és a személyes lelkiséget.”

A Via Francigena útvonalain végighaladva szembesülhetünk keresztény gyökereinkkel. „Még ma is él a kezdetek keresztény lelkisége. Sajnálatos, hogy az Európai Unió alapjogi chartája nem ismerte el a közös keresztény gyökereket. És itt nemcsak a vallási, istentiszteleti szintre, hanem a történelmi tényre gondolok. Vitathatatlan, hogy az egyházi intézmények, kolostorok a tudás tárházai voltak Európa-szerte. A zarándokok pihenőhelyei és célpontjai voltak, nemcsak vallási, de kulturális szempontból is. Mindez most erőteljesen újra a felszínre tör” – nyilatkozta a zarándokfesztivál művészeti igazgatója.

Kik zarándokolnak ma? A lelkiség és a szakralitás gyökereinek újrafelfedezése hajtja a hívőket, de nagyon sok nem hívőt is. Vágyakoznak a szerzetesség történelmi helyszínei után, el szeretnének zarándokolni a Szentföldre, vagy követni a keresztes hadjáratok útvonalát. Sandro Polci szerint az út legkedveltebb pontjai Santiago de Compostela, a pugliai Szent Mihály angyal-barlang, Róma, illetve a dél-olaszországi kikötők, ahonnan Jeruzsálem felé indulnak hajók. Ezeken a helyeken az ereklyék tisztelete és jelenléte évszázadokon át új utakra ösztönözte a kereső és vezekelni vágyó embereket.

A művészeti igazgató kiemelte az egyik zarándok, Pietro Scidurlo történetét, aki kerekesszékkel tett meg több mint hatezer kilométert, átszelve egész Európát. Érdekes annak a fiatal képregényrajzolónak a története is, aki elhatározta, hogy mindennap lerajzol egy képet a megtett útról, és amikor megérkezik, megszületik az első képregény, melyet a Via Francigenának szentelnek. Ahány ember, annyi lélek és élettörténet, mely továbbszövi a zarándoklat hálózatát, és amelyet lépésről lépésre ugyanaz a vágy vezérel: kapcsolatba lépni saját bensőnkkel és hitünkkel.

A Via Francigena az angliai Canterburyből kiinduló zarándokút, amely az itáliai városokat az Alpokon túli területekkel, az egykori Frank Birodalommal kapcsolta össze. Fő útvonalának állomásai Canterbury érseke, Sigéric nevéhez fűződnek, aki 990-ben székvárosából Rómába zarándokolt, hogy XV. János pápa kezéből átvegye az érseki palliumot a Péter utódával való egység, a hatalom és a hűség jelét. Canterburybe visszatérve Sigéric érsek, akit műveltsége és nevének latin változata („Serio”) alapján a „komoly” jelzővel illettek, feljegyezte a zarándokút állomásait. A zarándokok ma is nagyrészt Sigéric útvonalát követik. 1994-ben az Európa Tanács az utat Európai kulturális úttá nyilvánította.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria