Tizedszer népszerűsítik fesztivállal a középkori eredetű zarándokutat, a Via Francigenát

Festői tájakon, történelmi helyszíneken át kanyarog Albiontól Itáliáig a középkori eredetű zarándokút. A belső életünkkel való kapcsolatba lépést, a spiritualitás előtti megnyílást igyekszik segíteni a Francigena-utak Európai Fesztiválja, amelyet immár tizedik alkalommal rendeznek meg.

A 2020-as program három fő eleme: a történelmi keresztény gyökerekre való rámutatás a kora középkortól máig; az úgynevezett „jó és fenntartható” turizmus, melyet a Francigena-utak képviselnek; valamint tiszteletadás a száz éve született költő, Gianni Rodari, az olasz gyermekirodalom meghatározó alakja előtt.

A fesztivál művészeti igazgatója a Vatikáni Rádiónak elmondta: „Idén úgy döntöttünk, hogy a déli tájakra irányítjuk a figyelmet, ahol – bár az emberek nem is sejtik – legalább olyan élő zarándokutakat találunk, mint északon, Toszkánában vagy más hagyományos célpontokon.” Sandro Polci hozzátette: „Zarándokolni nem pusztán egy szabadtéri élmény, amikor gyönyörködünk a tájban és a természet szépségeiben. Segít fölfedezni a szent helyeket és a személyes lelkiséget.”

A Via Francigena útvonalain végighaladva szembesülhetünk keresztény gyökereinkkel. „Még ma is él a kezdetek keresztény lelkisége. Sajnálatos, hogy az Európai Unió alapjogi chartája nem ismerte el a közös keresztény gyökereket. És itt nemcsak a vallási, istentiszteleti szintre, hanem a történelmi tényre gondolok. Vitathatatlan, hogy az egyházi intézmények, kolostorok a tudás tárházai voltak Európa-szerte. A zarándokok pihenőhelyei és célpontjai voltak, nemcsak vallási, de kulturális szempontból is. Mindez most erőteljesen újra a felszínre tör” – nyilatkozta a zarándokfesztivál művészeti igazgatója.

Kik zarándokolnak ma? A lelkiség és a szakralitás gyökereinek újrafelfedezése hajtja a hívőket, de nagyon sok nem hívőt is. Vágyakoznak a szerzetesség történelmi helyszínei után, el szeretnének zarándokolni a Szentföldre, vagy követni a keresztes hadjáratok útvonalát. Sandro Polci szerint az út legkedveltebb pontjai Santiago de Compostela, a pugliai Szent Mihály angyal-barlang, Róma, illetve a dél-olaszországi kikötők, ahonnan Jeruzsálem felé indulnak hajók. Ezeken a helyeken az ereklyék tisztelete és jelenléte évszázadokon át új utakra ösztönözte a kereső és vezekelni vágyó embereket.

A művészeti igazgató kiemelte az egyik zarándok, Pietro Scidurlo történetét, aki kerekesszékkel tett meg több mint hatezer kilométert, átszelve egész Európát. Érdekes annak a fiatal képregényrajzolónak a története is, aki elhatározta, hogy mindennap lerajzol egy képet a megtett útról, és amikor megérkezik, megszületik az első képregény, melyet a Via Francigenának szentelnek. Ahány ember, annyi lélek és élettörténet, mely továbbszövi a zarándoklat hálózatát, és amelyet lépésről lépésre ugyanaz a vágy vezérel: kapcsolatba lépni saját bensőnkkel és hitünkkel.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír