Az olasz államfő gyújtja meg Szent Ferenc ünnepén a béke lámpását Assisiben

Október 4-én az államelnök gyújtja meg az olasz önkormányzatok fogadalmi lámpását, mely Szent Ferenc sírja előtt ég. Hagyomány, hogy évről évre más régió ajánlja föl a mécses olaját. Idén ez máshogy lesz, mert az assisi konvent ferencesei és az Olasz Püspöki Konferencia a hála gesztusát szeretné kifejezni mindazok felé, akik a pandémia idején helytálltak: civil és katonai intézmények, egészségügyi dolgozók, családok, önkéntesek és iskolai alkalmazottak, karitatív és egyházi szervezetek tagjai. Az ő tiszteletükre és az egész olasz nép nevében Sergio Mattarella gyújtja meg Szent Ferenc lámpását, majd beszédet mond az olasz nemzethez a Szent Konvent loggiájáról.

A Szent Ferenc-bazilikában 10 órakor szentmisét mutat be Matteo Zuppi bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke. Ezt követően a polgári menet a főtérről a bazilikához megy; köztük néhány iskolás is lesz Assisiből, akik a jövőt jelképezik.

Az Assisi Szent Ferenc napjához kapcsolódó ünnepségek programját Zuppi bíboros mutatta be a sajtónak szeptember 5-én, hétfőn. Október 4-e a Poverello liturgikus emléknapja: alkalom lesz arra, hogy közbenjárásáért fohászkodjanak Itália és a béke érdekében, de arra is, hogy megemlékezzenek a Covid sok áldozatáról – mondta a főpásztor. – A pandémia és annak következményei, a háború nagy bizonytalanságot idézett elő, és további szenvedést okozott, szegénységbe taszított sok embert. Mindez gondolkodásra késztet minket, hogy mi a teendő. Ezért gyűlnek össze védőszentjük, Szent Ferenc házában az egyházi és civil méltóságok, a lakosság képviselői, hogy átérezzék a sok szenvedést, majd meggyújtsák a remény lángját – ismertette az olasz püspöki kar elnöke.

Szimbolikus, hogy éppen Assisiben írta alá két éve Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű, a társadalmi barátságról szóló enciklikáját, melyben idézi Szent Ferenc szavait, miszerint

mindannyian egy csónakban evezünk, vagyis csak együtt, összefogva tudunk szembenézni a gondokkal és a nehéz helyzetekkel.

„A Covid-járványt tovább tetézte a háború járványa, a gazdasági és ökológiai válság, valamint a számos probléma, amelyek előttünk tornyosulnak – állapította meg Marco Moroni ferences, a Szent Konvent kusztosa. – Ezért fontos Szent Ferenchez imádkozni és kérni az egységet, hogy a jót tudjuk építeni.”

Assisiben számos kezdeményezés előzi meg az október 4-i ünnepet. Október elsején megnyitják a nagyközönség előtt a Torre del Popolót, a Nép tornyát. A 13. században épült nevezetességet festette meg Giotto 1305-ben a felső bazilika freskóciklusának első képén. A hatalmas toronyóra a mai napig működik és mutatja a pontos időt Assisi lakóinak. Október 3-án 9.30-kor a Porciunkula kolostori ebédlőjében mutatják be az ezüstrózsát, melyet minden évben egy olyan nőnek ítélnek oda, aki kitűnt a hit, a remény és a szeretet tanújaként. Ezzel Jacoba de Settesolira emlékeznek, Szent Ferenc barátjára, aki mellette volt halálos ágyán. Róla így írnak a ferencesek:

Settesoli Jacoba asszony előkelő római családból származott. Római útjaik alkalmából Szent Ferenc és társai gyakran megszálltak a Tiberisen túl található házukban. Itt ismerte meg Ferenc Jacoba asszonyt mint hűséges hitvest, odaadó édesanyát, a szenvedésben erős lelkű özvegyet, aki két fiát erényekben és istenfélelemben nevelte. A Szent Ferenccel való ismeretség az életszentségre indította Jacobát. Celanoi Tamás írja róla: „Jacoba asszony nemcsak előkelő származásával, hanem jámborságával is kitűnt, ezért Ferenc különös szeretetét élvezte.” Szent Klárán kívül ő volt az egyedüli nő, aki közelebbről ismerhette Szent Ferencet.

Amikor Szent Ferenc betegsége súlyossá vált, Jacoba megérezte, hogy Szent Ferenc hívni fogja őt Assisibe, ezért útnak indult, és éppen akkor ért a városba, amikor a követ elindult Szent Ferenc üzenetével Róma felé. Megérkezése hírére a szeráfi atya örömmel felkiáltott: „Dicsőség Istennek, aki Jacoba asszonyt, testvérünket ideküldte. Nyissátok ki az ajtót, és vezessétek be.” Jacoba mindazt elhozta, amit a szent kérni akart tőle: posztót, gyertyát a temetésre és kedvenc süteményét is, amit római tartózkodása alatt szokott készíteni. Jacoba Szent Ferenc haláláig a városban maradt, és amiben tudott, segítségére volt. A temetés után visszatért Rómába, de újra és újra ellátogatott Assisibe, hogy a szent sírjánál imádkozzon. 1239-ben halt meg, és Szent Ferenc sírja közelében temették el. A hagyomány úgy tudja, Szent Ferenc öltöztette be Jacobát a harmadik rend ruhájába.

Szent Ferenc tranzitusának ünnepélyes emlékezetét október 3-án 17.30-kor tartják az Angyalos Boldogasszony-bazilikában, ahol Massimo Travascio ferences kusztos fogadja a közélet képviselőit. „Elzarándokolni a porciunkulai Szűz Mária-templomba, ahova Ferenc kérte, hogy elvigyék hálát adni Istennek az élet és a kegyelem lelkéért, melyet kapott, azt jelenti, hogy magunkévá tesszük utolsó szavait: »Én megtettem a dolgom, a többit tanítsa meg nektek Krisztus.« Szent Ferenc emléke segítsen mindenkit abban, hogy befogadja az élet valódi értelmének örömét, az evangélium szívét:

határtalanul átadni magunkat Isten és a testvérek szeretetéért, megélve a különbözőségben való egységet, a békét építeni, mely a kiengesztelődött szívből születik, közös otthonunk ápolásában”

– fejtette ki a Porciunkula ferences kusztosa.

Az assisi Angyalos Boldogasszony-bazilikában található Tranzitus-kápolna helyén állt egykor a ház, ahol meghalt Szent Ferenc, vagyis innen költözött át a földi életből a mennyei hazába 1226. október 3-án. Ezt az eseményt nevezi a ferences emlékezet a rendalapító tranzitusának.

A ferences, a kapucinus és a minorita templomok Szent Ferenc-oltárainál, valamint a ferences regulát követő női szerzetesi közösségekben október 3-án és 4-én világszerte megemlékeznek Szent Ferenc haláláról. A szertartás központi eleme a 141. zsoltár, amelyet rendtársai a haldokló szent ágyánál énekeltek. Annál a sornál, amelynél a „Poverello” kilehelte lelkét, a közösség tagjai letérdelnek, a templom elsötétül, majd a zsoltárt folytatják, a végén pedig kitárt karral imádságot mondanak. Ennek során többek között elhangzik:

Boldog Ferencet énekszóval áldjuk, példája éltet, hogy a harcot álljuk, s jól megtanuljunk élni, halni tőle, míg eljön a nap.”

A szertartást a minden ferences templomban fellelhető Szent Ferenc-ereklye előtti tiszteletadás és a közösség vezetőjének ünnepélyes áldása zárja.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír