Megújul a szentjobbi apátsági kastély és templom

Rangját két kiemelkedő jelentőségű hagyomány alapozta meg. Itt állt a Szent László által alapított bencés apátság, amelyben Szent István bebalzsamozott jobbjának ereklyéjét őrizték három évszázadon keresztül (erről kapta nevét a település is); másik nevezetessége pedig a Kisboldogasszony tiszteletére felépített temetőkápolna barokk oltárképe, amelyet jelenleg a szentjobbi plébániatemplomban őriznek. A település 1948-ig a régió egyik legjelentősebb búcsújáró helye volt, ma pedig az egyházmegye hivatalos zarándokközpontja.

A „Szent László útja” kormányprogram keretében megújuló műemlék-felújítási tervről Emődi Tamás építész elmondta, a terepen két 18−19. századi épített örökség van, amit szeretnének helyreállítani, illetve részben új funkciókkal ellátni a program keretében.

Az egyik az apátsági templom, amely az 1730-as években épült − barokk épületmaggal rendelkezik −, ezt az 1860-as években részben átalakították, 1931-ben pedig bazilikálissá alakították. A másik az apátsági ház, ami szintén barokk alapokon nyugszik, de a 19. században gyökeresen átalakították.

Az apátsági házban kiállítások lesznek, illetve közösségi tereket alakítanak ki, a manzárdban pedig a különböző rendek (kolduló, illetve monasztikus rendek) életmódját, életvitelét, történetét bemutató kiállítások kapnak helyet.

Lesz egy kápolna az apátsági házban, illetve egy multifunkcionális konferenciaterem. A helyreállítás mind a két épület felújítására, illetve a kutatások megkezdésére is vonatkozik – mondta el az építész. Hozzátette: annak a függvényében, hogy a kutatásokat milyen gyorsan tudják elvégezni, illetve mekkora területeket tudnak átfogni, remélik, hogy a támogatás egy részét romkonzerválásra is fordíthatják.

Forrás és fotó: Romkat.ro / Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír