Oltárt és orgonát áldottak meg az erdélyi Zalatnán

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Kovács Gergely érsek volt, koncelebráltak az eseményre érkezett papok, köztük Jakubinyi György nyugalmazott érsek. Keresztes Olivér kolozsi plébános magyarul és románul hirdetett igét. Kiemelte Nepomuki Szent János életéből a hallgatás erényét, hiszen épp emiatt tekintjük őt a gyóntatók védőszentjének és a gyónási titok megőrzése vértanújának. Példáján keresztül arra hívta fel a figyelmet Keresztes Olivér, hogy a csendnek napjainkban egyre fontosabbnak kellene lennie.

Hurgoi János irodaigazgató, plébános meghívására a búcsún jelen volt Ponoran Silviu polgármester és Ion Dumitrel, a megyei tanács elnöke. A zalatnai templom alabástrom főoltára az egykori gyulafehérvári trinitárius templomból került ide, a Rómer Flóris Alapítvány támogatásával sikerült felújítani. A restaurálást Asztalos György, Szitás Attila és Lovas Dániel végezték. Az orgonát Papp Zoltán újította fel – olvasható a Gyulafehérvári Érsekség beszámolójában. A szentmisén a zenei szolgálatot Schneider Arnold gyulafehérvári kántor látta el, a szertartás után pedig Remus Henning orgonista adott koncertet a megújult orgonán, a műsoron improvizáció, Bach-fúga szerepelt, az ünnepség közös énekkel zárult.

* * *

Zalatna, mint több bányásztelepülés az Erdélyi-érchegységben, egykor virágzó bányaváros volt, neve is az aranyat jelentő szláv szóból származik. Gyulafehérvártól 36 kilométerre északnyugatra az Ompoly partján fekszik. Már a római uralom idején az aranybányászat központja volt. Az Árpád-házi uralkodók szászokat telepítettek ide, bányaközponttá fejlesztették. Az erdélyi fejedelmek is komoly figyelmet fordítottak a településre. A 18. században szomorú események, nemzetiségi villongás helyszíne volt, majd 1848 októberében menekülő zalatnai polgárokat mészároltak le a közelben, obeliszk őrzi a gyászos esemény emlékét. 1910-re a város 4317 lakosának több mint fele román (2892) volt, a 2002-es népszámlálás szerint a 8612 lakosból 8367 a többségi nemzethez tartozott. Az egykor jelentős város ismert szülöttje Lukács Béla politikus és író (1847-ben született), Ferenczi Sándor régész (1894-ben született), Ferenczi István geológus, egyetemi tanár (1890).

Mai katolikus közössége igen kis létszámú, bár templomáról már 1367-ből van adat, annál már korábban is állhatott, plébánosa nevét is tudjuk: Konrád. A település középkori temploma ma az ortodoxoké, a katolikus egyház a reformáció következtében elszenvedett veszteségek nyomán 1722-től újult meg. 1752-ben kezdtek új templomot építeni, azt 1778. június 21-én gróf Kolonits László erdélyi püspök szentelte fel Nepomuki Szent János tiszteletére. A templomot az 1848-as gyújtogatás után 1851-ben helyreállították. A ma itt látható, most felújított és megáldott alabástrom főoltár az egykori gyulafehérvári trinitárius templomból került Zalatnára. Zalatna plébániája eredetileg a bányavidéki esperesi kerülethez tartozott, 1921-ben lett a hegyaljai esperesség része.

Forrás: Bodó Márta/Romkat.ro

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír