Életre kelt ikonok címmel egyházművészeti kiállítás nyílt Debrecenben

Kultúra – 2020. október 13., kedd | 20:58

A Néprajzi Múzeum és a Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Életre kelt ikonok címmel nyitott közös kiállítást október 12-én a debreceni Metropóliai Hivatal kiállítótermében, válogatást mutatva be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült görögkatolikus kiállítás restaurált tárgyaiból.

Szabó Irén, a kiállítás kurátora köszöntőbeszédében ismertette, hogy már két éve folynak az előkészítő munkálatok; ennek során állapították meg kollégáival, hogy nemcsak az Egyház birtokában lévő eszközökkel, tárgyakkal, dokumentumokkal lehet a közönség elé állni, hiszen hazánk számos múzeumában, levéltárában, könyvtárában fellelhető olyan fontos anyag, amely nem kerül kiállítás keretében az érdeklődők elé.

Kiderült, hogy a Néprajzi Múzeum raktárában rejtőzik a leggazdagabb anyag: a Magyarkomjátról (Velyki Komiaty, Ukrajna) származó ikonosztáz meghatározó darabjai. Az egykor Ugocsa vármegyéhez tartozó Magyarkomját görögkatolikus parókiája 1913-ban a budapesti Iparművészeti Múzeumnak adta el rokokó ikonosztázionját, melyet az 1960-as években a Néprajzi Múzeumnak adtak át. Az ikonosztázion eredettörténetét, szétszóródott darabjait 2006-ra sikerült feldolgozni, azonosítani. Faragójára, festőjére, pontos készítési dátumára vonatkozó levéltári források eddig nem kerültek elő, azonban stíluskritikai megfontolások alapján megállapítható, hogy alkotói szigorúan követték az ungvári székesegyház 1776 és 1780 között készült ikonosztázionját. A magyarkomjáti együttes faragója talán a kassai Johann Feck szobrász lehetett, aki Ungváron is dolgozott; az ikonok festője és az állványzat aranyozója pedig a szintén kassai Venceslaus Viller volt.

A szemet gyönyörködtető együttesen kívül mindhárom görögkatolikus egyházmegyéből érkeztek tárgyak a kiállításra: 18. századi ikonokat, oltárképet és liturgikus tárgyakat is megcsodálhatnak a tárlat látogatói.

A restaurátori munka hirtelen zárult le: a Budapesten kialakított műhelyt tavasszal a koronavírus-járvány miatt be kellett zárni; a munkálatokat magánműhelyekben fejezték be. A megszépült tárgyakat el kellett költöztetni a fővárosból, s végül a Görögkatolikus Metropóliába érkeztek a bedobozolt ikonok.

„Meglátva a hivatal kiállítótermét, arra gondoltam: ne hagyjuk bezárva ezeket a képeket, legyenek közkincsek, amíg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson be nem mutathatjuk őket” – fogalmazott a kurátor. Így született meg e kamarakiállítás gondolata.

„Több szempontból fontos ez a tárlat, de a restaurátoroknak, a kiállításon dolgozóknak különösen azért, mert most először látják így egyben ragyogni” – emelte ki Szabó Irén. Gondolatait biztatással zárta – Szent II. János Pál pápa nyomán: tekintsük úgy ezekre a tárgyakra, mint a hit megmaradt, élő tanúira.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita köszöntőjében arról szólt, hogy bár a lakosság kis töredékét, körülbelül hat százalékát adják Magyarországon a görögkatolikusok, ám e kicsinység értékeket hordoz; és az érték nem feltétlen nagy számokban mérhető.

„Ezért is készültünk oly nagy lelkesedéssel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, ahol nemcsak korábbi korok alkotásait akartuk bemutatni, hanem a jelenünket és jövőnket is vázoltuk volna, egyfajta misszióként megjelenve” – mondta a főpásztor. Elmondta: bízik benne, hogy 2021-ben nem lesz akadálya a budapesti bemutatkozásnak, amely után a tárlat anyaga a Nyíregyházán felépülő múzeumba kerül majd.

„Élni akar az Egyházunk, és ezt az életet kaptuk az Istentől, azért, hogy továbbadjuk” – hangsúlyozta az érsek-metropolita. Az ikonokról Kocsis Fülöp elmondta, hogy mindig transzcendens üzenetet hordoznak, nem csak egy-egy szentet vagy jelenetet ábrázoló képek. Az ikonokkal is tanít az Egyház, éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan készülnek (erre vonatkozóan előírások is vannak);

s nemcsak ábrázolnak és tanítanak az ikonok, hanem cselekvésre is késztetnek, életet átformáló, átalakító hatásuk van.

„A most kiállított ikonok korábbi korok híveinek az életét formálták, imádságát befolyásolták, erősítették, és ennek következtében a kiállítótér kvázi szakrális teret is alkot” – mutatott rá a metropolita. Beszéde végén kiemelte: azért kapott helyet a Metropóliai Hivatalban ideiglenesen a tárlat, mert Egyházunk szíve is itt dobog.

Az Életre kelt ikonok kiállítást Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg, aki szerint számos szempontból példaértékű a tárlat, de mindenekelőtt azért, mert a 21. században is fontos kérdéssel, a felekezeti identitással foglalkozik érzékenyen és felkészülten. A szakember méltatta a restaurátori munkát, s örömét fejezte ki, hogy egy állami és egy egyházi intézmény ilyen szorosan és eredményesen tudott együttműködni. A főigazgató felhívta a figyelmet a Néprajzi Múzeum egyházi gyűjteményének értékeire; elmondta, a gyűjtemény 1968-ban vált önállóvá, és mára csaknem 15 ezer darabból áll.

A járványügyi előírásokat betartva a tárlatvezetést nem a kiállítótérben, hanem az aulában tartották, Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum munkatársa közreműködésével.

A tárlatot a nagyközönség 2021. június 30-ig tekintheti meg, hétköznapokon.

Szöveg: H Varga Eszter

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria