A HÉT VERSE – Nemes Nagy Ágnes: Diófa

Kultúra – 2024. január 20., szombat | 20:30

Ismét egy fa-vers Nemes Nagy Ágnestől. A költőtől, aki tudta, hogy tanulni kell a fákat. Feléjük fordult, belőlük merített, párbeszédet folytatott velük; a hasonlóságot, sőt az azonosságot kereste az emberlét és a fák léte között. És meg is találta; nemcsak enyhületet és támaszt kapott, tartást tanult a fáktól, egyenességet és szilárdságot.

DIÓFA

Néha alig lelem magam, úgy egybenőttem
veled a hasító, kérgesítő időben.
Árnyékát lombhajad szelíden rámveti,
s ágas-eres kezem visszafelel neki.
Idegzetem fölött s nyíló agyam alatt
te vagy a szép sudár, mely földből égbe hat,
gyökerem nem remeg, s virágom friss, mióta
te tartasz, barna törzs, te, nagyszemű diófa.

Kép: Borsodi Heni

Magyar Kurír

#A hét verse #irodalom #istenkeresés #művészet

Kapcsolódó fotógaléria