A legkorábbi keresztény idősotthont találhatták meg a Genezáreti-tó közelében

Kultúra – 2025. október 5., vasárnap | 20:00

Izraeli régészek egy különleges, 1600 éves épületre bukkantak az ókori Hipposz város romjai között. A Haifa Egyetem augusztus 18-án jelentette be a felfedezést. A lelet nemcsak ritkasága miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert ez lehet a világ legrégibb feltárt idősek otthona.

A gondozást nyújtó intézmény maradványait az ókori Hipposz város romjainál találták meg, a Genezáreti-tó közelében. A bizánci korban Hipposz jelentős keresztény központként működött, így nem meglepő, hogy a városban vallási és közösségi intézmények is helyet kaptak. A fontos leletet a város egyik lakónegyedében, mintegy 320 méterre a központi piactértől találták meg.

Az időseknek szánt épület

A régészek szerint az épületet a Kr. u. 4–5. században építhették az idősebb lakosok számára. Erre utal, hogy a feltárás során a Haifa Egyetem Zinman Régészeti Intézetének kutatói egy különleges padlómozaikot találtak, amelyen a következő felirat olvasható koinéi görög nyelven: „Béke a vénekkel”.

Michael Eisenberg, a kutatás vezetője szerint az írás egyértelműen alátámasztja, hogy a hely valamikor idősek otthonaként funkcionálhatott. „Bizonyíték arra, hogy az idősek gondozása nem modern találmány, hanem már 1600 évvel ezelőtt is része volt a társadalmi gondolkodásnak és intézményrendszernek” – nyilatkozta.

A feltételezést erősíti, hogy írott források is említenek hasonló ókori intézményeket, eddig azonban tárgyi bizonyítékot még nem találtak a régészek ezek valódi létezésére – egészen mostanáig.

Mesélő szimbólumok

A mozaikon nemcsak szöveg, hanem szimbolikus ábrázolások is találhatók: többek között ciprusfák és gyümölcsök képei díszítik a padlót. Ezek a tudatosan választott motívumok azonban nem csupán díszítő funkciójuk miatt lehettek fontosak: az ókorban a ciprusfa például az örök életet, a gyümölcsök pedig a bőséget és a túlvilági létet jelképezték.

A szentföldi lelet jelentősége

A kutatócsoport, amely eredményeit a Journal of Papyrology and Epigraphy című szakfolyóiratban publikálta, hangsúlyozta: a felfedezés ritka bepillantást nyújt az ókori idősek hétköznapi életébe. „A lelet alapján ezek az intézmények közösségi és spirituális szerepet tölthettek be” – írták közleményükben.

A TPS-IL izraeli hírügynökség szerint ez lehet az egyik legkorábbi tárgyi bizonyíték a Szentföldön arra, hogy a keresztény közösségek intézményi keretek között is igyekeztek felelősséget vállalni az idősek gondozásáért.

Genezáreti-tó partján álló Hipposz (héber neve Szuszita) a tíz város csoportjához, a Dekapoliszhoz tartozott. A Dekapolisz városai a görög és római kultúra központjai voltak az egyébként szemita (nabateus, arámi és héber) kultúrájú térségben.

Hipposzt Kr. e. 3. században alapították, és a Kr. u. 8. században, 749. január 18-án döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A pusztítás oly nagy volt, hogy lakosai elhagyták a várost, ahová soha többé nem tértek vissza, de a későbbiekben sem telepedett meg itt senki.

Forrás: Múlt-Kor

Fotó: Wikipedia

Magyar Kurír

#egyháztörténet #épített örökség #időskor #Szentföld #tudomány

Kapcsolódó fotógaléria