Bódi Mária Magdolna keresztelése – Érsekségi ékességek (150.)

Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten egy vízimalom cselédlakásában. A település nem volt önálló plébánia, így a kislányt a nemestördemici (1950-től Badacsonytördemic) plébániatemplomba, a Szent Mihály-templomba vitték megkeresztelni.

A plébános, Debreczenyi Gyula a plébániától ekkor távol lévén a keresztség szentségét ideiglenes kisegítője, Ravasz István, a veszprémi Szent Mihály-székesegyház karkáplánja szolgálta ki. A keresztelés Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.), az Egyház Mária-ünnepei közül a legjelentősebbiken, Szűz Mária mennybevételének napján történt.

Bódi Mária Magdolna vértanúhalála is egy Mária-ünnepen volt, fájdalmas pénteken, a kereszthalálra készülő Krisztus szenvedésében részesülő Szűzanya liturgikus napján.

Magdi szülei Szigligeten nem rendelkeztek sem rokonsággal, sem ismerősekkel, szinte nem is volt társadalmi kapcsolatuk. Így a kenyéradó gazdát és lányát, Turbék Istvánt és Máriát kérték fel a keresztszülői tisztségre és feladatokra. A keresztelési anyakönyv bejegyzéséből kiderül, hogy Magdi szülei nem kötöttek sem polgári, sem egyházi házasságot. A kötetben ezért csak édesanya, Nika Mária neve van bejegyezve, az édesapáé nem; származásaként pedig a „törvénytelen” anyakönyvi rovatot töltötték ki. Keresztnévi bejegyzés szerint a Mária Magdolna nevet kapta.

Végigtekintve a tördemici keresztelési anyakönyv bejegyzéseit, néhány furcsaság szemet szúr az olvasónak. Magdi életében még megkeresztelése sem történt akadályoktól mentesen.

A szigligetiek gyermekeiket a születés napján vagy másnap vitték el megkeresztelni. Magdi esetében azonban a két esemény között kerek hét nap telt el. A plébánia 1921. évi, összesen százharminc keresztelési bejegyzéséből egyetlen egy olyan van, ahol ez az intervallum ehhez hasonlóan hosszú, tíz nap. A nagy időbeli eltérés ez esetben magyarázható azzal, hogy az egyik szülő református, a másik pedig katolikus volt. Magdi esetében azonban a törvénytelen származás az egyhetes intervallumra nem ad magyarázatot, mivel két másik, ehhez hasonló esetnél már a születések napján, egy harmadik esetben pedig négy nappal később történt meg a keresztelés. Inkább a család helyzete húzódhatott meg a születés és keresztelés napja közti viszonylag nagyobb időtávlat hátterében.

Bódi Mária Magdolna a visszaemlékezések szerint nagyon szerette a nevét. Erről egyszer így vallott:

Emlékeztet Máriára, a Szent Szűzre. Magdolna neve pedig állandóan hivatásomra figyelmeztet. Mert az én hivatásom az, hogy tévelygő lelkeket, Mária Magdolnákat szerezzek az Úrnak.”

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Lambert Attila; Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

Magyar Kurír