Csodálatos bolondok a Jezsuita Kiadótól

„Vannak olyan emberek, akik őszinte szívvel szeretnek másokat, és még akkor is bíznak bennük, ha becsapják, sőt elárulják őket. A mai világ bolondnak nézi őket. Ilyen volt Gaston. De ő nem egyszerű bolond volt. Hanem csodálatos bolond. Ez a Gaston csodálatos bolond, aki soha nem engedi majd, hogy az a picinyke fény, amely belőle árad, kialudjon” – e szavakkal jellemzi Endó Súszaku Csodálatos bolond című regényének főhősét az egyik japán szereplő. Képzeljük csak bele magunkat a helyzetébe: levelet kapunk egy távoli földrészen élő, félig-meddig ismeretlen fiatalembertől, amelyben bejelenti, hogy felkeres minket. Amikor megérkezik, azzal szembesülünk, hogy az illető nem szép, nem vonzó, nem okos, de jó. Mondhatnánk, maga a megtestesült jóság. Aztán az idegen földről jött idegen férfinak a mi – otthonosnak nem mindig nevezhető, de jól-rosszul belakott – világunkban idegenül ható viselkedése előhoz belőlünk ezt-azt. Csupa olyasmit, ami már addig is bennünk lakozott. Jót? Rosszat? Ahány ember, annyifélét. Ami bizonyos, hogy a látogatás után már semmi sem ugyanolyan, mint előtte volt. Endó Súszaku egyszerre krisztusi és Don Quijote-i főhőse az 1950-es évekbeli, idegengyűlölettől és prostitúciótól, valamint európai szemünknek szokatlan szokások sorától hemzsegő Japánba kalauzolja az olvasót, ám a kezdetben mókás kalandok hamarosan tragikomikus thrillerbe fordulnak, s a történet a Golgota keleties ecsetvonással megfestett parafrázisának kulisszái között ér katartikus véget.

Az eredetileg 1959-ben, folytatásokban megjelent regény szerzője a legismertebb japán katolikus író. 1923-ban született Tokióban, tizenegy éves korában részesült a keresztség szentségében. Francia szakon szerzett diplomát hazájában, majd a Lyoni Egyetemen tanulmányozta a modern irodalmat. Műveinek alapkérdése, hogy miként lehetne Japán „testére szabni” a keleti lélek számára túl szűkösnek ható kereszténységet, melynek a szerző szülőföldjén napjainkban is csak elenyésző arányban vannak követői. Endó több könyvét számos nyugati nyelvre lefordították, Graham Greene korunk egyik legjobb írójának nevezte. Magyarul korábban az egyik legismertebb regénye, a jezsuitákról szóló Némaság jelent meg, amelyből Martin Scorsese rendezett filmet. A mozi hazai bemutatóját követően kezdett bele a Csodálatos bolond lefordításába Nemeshegyi Péter SJ, aki évtizedeken át működött Japánban, és személyesen ismerte a szerzőt. A Pepi bácsi halála miatt befejezetlenül maradt kéziratot Ikematsu-Papp Gabriella fésülte át és egészítette ki. A kötet a Jezsuita Kiadó Úton című szépirodalmi sorozatának második darabjaként jelenik meg Nemeshegyi Péter Endó életművéről írott esszéjével, valamint Görföl Tibor Nemeshegyi Péter jóságteológiájának szentelt tanulmányával kiegészülve.

A könyv bemutatója 2023. március 25-én lesz Nemeshegyi Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia által szervezett konferencia keretében. A 14.30-kor kezdődő kerekasztal-beszélgetésen Horváth Árpád SJ igazgatót, Szigeti László szerkesztőt és Ikematsu-Papp Gabriella műfordítót Végh Dániel kérdezi.

Szintén hajón érkezett Japánba, és hasonló „kalandokat” élt át a Távol-Keleten e japán regény fiktív főhősének 16. századi, és nagyon is valóságos előfutára, Xavéri Szent Ferenc. (A párhuzam nem véletlen, de ennél többet nem írhatunk le anélkül, hogy elárulnánk Gaston Bonaparte titkát.) Eredetileg 2006-ban megjelent, regényes életrajzát ugyanaz a szerző jegyzi, mint a rendalapítóról a Szent Ignác-év keretében tavaly megjelent nagyszabású életrajzot: José Ignacio Tellechea Idígoras (1928–2008) baszk származású katolikus pap, teológus és történész. Kutatási területe a spanyol történelem 1492 és 1659 közötti időszaka, a Siglo de Oro, az Aranyszázad volt. Számos műve jelent meg a korszak nagy alakjairól, köztük a legnagyobb szabású munka a Loyolai Szent Ignácról írott életrajz. Utolsó könyve az Ignáccal együtt szentté avatott Xavéri Ferenc útját történelmi és lelkiségi dokumentumokként is kiemelkedő levelei alapján kíséri végig.

Ferenc egy hanyatló navarrai nemesi család legkisebb fia volt. A párizsi Sorbonne-on folytatott tanulmányai arra készítették fel, hogy kényelmes papi életet éljen a pamplonai egyházmegyében. Csakhogy egy bizonyos Loyolai Iñigo keresztezte az útját, s vele és hét másik barátjával megalapította Jézus Társaságát. Ignác atya küldte, s ő habozás nélkül útnak indult, hogy minden erejével átadja magát „Kelet-India” evangelizálásának. Ám amikor 1541 tavaszán, harmincöt éves fejjel hajóra szállt Lisszabonban, aligha gondolta volna, hogy örökre maga mögött hagyja Európát, s élete tizenegy évvel később egy elveszett szigeten ér véget Kína partjainál. Goa, Csennai, Melaka, a Moro-szigetek, Kagosima, Jamagucsi… s végül Sangcsuan. Útjai során fáradhatatlanul hirdette a keresztény hitvallást, számtalan kis közösséget alapított, s misszionáriusi életpéldája mellett páratlan levélgyűjteményt hagyott ránk.

A kötet címe: Xavéri Szent Ferenc álmai. Ferenc atya ugyanis igazi álmodozó volt, de nem a tétlen fajtából, hanem olyan, aki célok sorát tűzi ki maga elé, mit sem törődve a megvalósíthatóságukkal. Egyik misszióból a másikba vetette magát, egyre nehezebben elérhető országokat, egyre nagyobb területeket kiszemelve: India után a Fülöp-szigeteket, majd Japánt, végül Kínát vágyott kereszténnyé tenni. „Ferenc atya nem kevesebbről álmodott, mint hogy találkozik a királlyal – így nevezte őt –, és kínaiak millióit evangelizálja.” Levelezéséből tudjuk, hogy esetében az álmok nem pusztán metaforaként értendők. Sokszor és élénken álmodott, s ezeket az alkalmakat fel is jegyezte. Olykor „beszélt is álmában, amikor például azt kiáltotta: »Még és még többet«; azt álmodta, hogy megpróbáltatásoktól, hidegtől és viharoktól szenved Isten tekintete alatt, akitől kitartóan egyre több és több bizonyítékot kért nagylelkűségéről. Egy nap fáradtan és kimerülten ébredt, mert azt álmodta, hogy egy indiait cipel a hátán”. Mintha előre megsejtette volna, milyen út vár rá. Leveleiből a leghíresebb felfedezőkéivel vetekedő expedíciós élményei mellett a lelki ember mélységei, kétségei és gyötrelmei, magányossága és határtalan hite is kiviláglik. José Ignacio Tellechea mesteri dramaturgiája pedig úgy tárja ki előttünk fokról fokra Ferenc atya szívét, mintha mi magunk is vele tartanánk, s társai lennénk küldetésében.

A Xavéri Szent Ferenc álmai című, Tőzsér Endre piarista szerzetes által fordított kis kötet Ferenc atya szentté avatásának 401. évfordulójára, március 12-én jelent meg a Jezsuita Kiadónál.

Jézus Társaságába és a távoli missziókba csak vágyott Kaszap István, akinek fiatalon a betegágy jutott osztályrészül. Küszöbön álló boldoggá avatása apropóján tekint rá életútjára Koronkai Zoltán SJ Van célom! Kaszap István, egy Istent kereső fiatal című új könyvében, hogy megvizsgálja, miként lett a magyar katolikus ifjúság legnépszerűbb példaképe a két háború között, és miért eleven a kultusza mindmáig. Könyve nem hagyományos életrajz, amennyiben Kaszap István életének néhány olyan vonását emeli ki, amelyek napjaink olvasója számára is érvényesek. Ilyenek István normalitása, sport iránti szeretete, komoly lelki élete, alapmagatartásának az a vonása, hogy másokért élt, céltudatossága, hivatáskeresése és a szenvedéshez való viszonya. A szerző célja nem kevesebb, mint hogy új szemmel nézzünk Kaszap István élethivatására, felismerjük, miképp tükröződik Krisztus titka az életében, s hogy példáján keresztül rácsodálkozzunk, mire képesek a fiatalok, amikor valóban megnyitják magukat Isten előtt.

Könyve elején Koronkai Zoltán SJ a szentek egyházunkban betöltött szerepét tekinti át röviden, majd Ferenc pápa fiatalokról szóló tanítását foglalja össze, amely gondolatmenetének mindvégig viszonyítási pontja, amikor Kaszap István életszentségének mai fiatalok számára is érvényes vonásait igyekszik feltárni. Mi lehet Kaszap István életpéldájának üzenete a mai ember, különösen a fiatalok számára? Mi az, ami követésre ösztönző lehet egy olyan korban, amely alapvetően különbözik attól, amilyen az ő világa volt? A fejezetek végén – Nagy Bálint SJ tavaly megjelent, Dönts együtt Istennel! című kötetéhez hasonlóan – az elmélyülést segítő lelki gyakorlatok kínálnak fogódzót saját istenkeresésünk során. E gyakorlatok önállóan, kilenced formájában is alkalmasak átimádkozásra – akár Kaszap István boldoggá avatása, akár saját élethivatásunk megtalálása legyen a célunk.

Koronkai Zoltán SJ Van célom! Kaszap István, egy Istent kereső fiatal című könyve március 25-én, Kaszap István születésének 107. évfordulóján jelenik meg.

Magyar Kurír
(X)

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. március 19-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.