Engedjük, hogy Szűz Mária megszólítson bennünket – Újpesten mutatták be Horváth Zoltán új könyvét

Az ünnepi esemény az újpesti Egek Királynéja-templom búcsújának vigíliáján koncelebrált szentmisével kezdődött. Kovács Zoltán főcelebráns prédikációjában Lukács evangéliumának azon szakaszához fűzte gondolatait, amikor Gábriel angyal Isten küldötteként hírül viszi Máriának Jézus születését (1,26-38). Az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet rektora az evangélium egyik legszebb részének nevezte az angyali üdvözletet, Mária válaszolt az isteni hívásra, és nekünk: ennek a válasznak köszönhetjük, hogy Krisztus-hívőként itt lehetünk, hálát adhatunk Istennek, imádkozhatunk, reménykedhetünk a kegyelemben. A kegyelem Mária egész életét formálta.

Kovács Zoltán saját, személyes életútjából felidézte, hogy tízéves korában keresztelkedett meg, addig nem ismerte Istent. Milyen érdekes, hogy itt Újpesten a jelenleg búcsúját ünneplő plébánia területén lehetett óvodás, amely a Szűzanyának van szentelve. A kegyelem mindnyájunkra kiterjed, arra is, aki még nem ismeri Istent. Kísér, formál bennünket, és nem szűnik meg a halállal. Mennyei dicsőségében a Szűzanya segít minket, onnan is közbenjár értünk, ott is átöleli a keresztjeinket, valahányszor úgy tapasztaljuk, mintha keresztre volnánk feszítve Krisztusért, és hívja a Szentlelket.

Az esztergomi szeminárium rektora kiemelte, hogy az Egek Királynéja ünnepét ünnepeljük. Különleges tisztelettel, királynőként tekintünk a Szűzanyára, de nem önmagáért, hanem mert Isten édesanyja, megszülte Krisztust, a világ Megváltóját, ő a mi égi édesanyánk, akinek közbenjárását bármikor kérhetjük. A lényeg, hogy fogadjuk be az isteni kegyelmet, engedjük, hogy járja át a lelkünket, egyre mélyebben, ahogyan átjárta a Szűzanya és a többi szent életét is.

A szentmisét könyvbemutató követte, melynek moderátora Kuzmányi István, hírportálunk és az Új Ember igazgató-főszerkesztője volt. Kovács Zoltán, a kötet lektora ismertetőjében elmondta: Horváth Zoltán könyve már a címével magával ragadja az embert. Aki olvasni kezdi a könyvet, azonnal rájön, hogy nem valami felületes, megszokásból gyakorolt magánájtatosság vezérelte a szerzőt, pap testvérét, hogy papírra vesse a Szűzanyához fűződő érzéseit, hanem a keresztútról érkező ember mély, forró szeretete és hálája sugárzik a sorokból, a szenvedés kohójában megacélozott lélek köszönetmondása. Erre a kalandra hív a Jóisten minket, hogy társai legyünk Horváth Zoltánnak a gyógyulás kegyelméért kifejezett hálaadásban, örömben.

A mariológus kiemelte: Mária fontos szereplő egy pap életében. Nem érzelgős gyengédségpótlék, dekoratív díszítés, hanem egy Istennek szentelt férfiember életének, szolgálatának személyes segítője, és nagyon fontos kísérője. Ez sugárzik ki Zoltán atyának ebből a tanúságtételéből. Felidézte Ferenc pápának két évvel ezelőtt a papokhoz intézett szavait: a Szűzanya nélkül nem haladhatunk előre papságunkban. Ez nemcsak a papokra, hanem a keresztény hívőkre is igaz. Ahhoz, hogy könnyebben megérezzük őt, meg kell szólítani, és ehhez Zoltán atyának ez a szép kötete hatalmas segítség.

Kovács Zoltán a terményért való hálaadáshoz hasonlította a könyvet: egybegyűjti a gazdag termékenyeket, Mária csodaszép megszólításait, régit és újat elővéve a kincstárból. Mindezt egy nagy csokorba gyűjtve adja át az újpesti plébános az olvasóknak, mindazoknak, akik meg akarják szólítani a Szűzanyát. Aki lelkileg közel kerül hozzá, az megtapasztalja, hogy egyszerűen a nevét mondani kevés. Istenszülő, Égi Édesanyám, Istennek Szentelt Szűz, a Menny Kapuja, Földi Zarándokutunk Földi Csillaga... – sorolta a címeket Kovács Zoltán, akinek egyik kedvenc megszólítása: a Bizalom Édesanyja. A szerelmes embert hozta fel példának, aki becézi az ő kedvesét, újabb és újabb, szép jelzőkkel fejezi ki érzéseit. Egyúttal figyelmeztetett: mielőtt megszólítanánk Máriát, engedjük, hogy először ő szólítson meg minket, ismerjük fel bizalommal, szeretettel az ő édesanyai közelségét.

A kötetben szerepel Láng Ernesztin festőművésznő hét képe is. Kuzmányi István kiemelte az egyik képet, amelyen a Szűzanya, karjában tartva Jézust, mosolyog. Kérdésére a művésznő elmondta: a Szépszeretet Édesanyja a festmény címe, Horváth Zoltán atya inspirálta a megszületését. Láng Ernesztin gyermeke látható rajta kiskorában, Máriát pedig egy boldog, szép édesanyáról mintázta. Mivel azonban a Szűzanya életében is voltak gyötrelmes drámák, a legszörnyűbb, amikor beteljesedett az agg Simeon jövendölése a szívét átjáró tőrről, ezért megfestette a keresztre feszítést is, ami szintén szerepel a könyvben: felül a kép bal sarkában Jézus a kereszten, szenvedő arccal, de csak a mellközepéig látható, lent a jobb sarokban pedig a fájdalmas arccal imádkozó Mária. Egy festményen Horváth Zoltán is látható, szemét reménykedve veti Máriára.

A könyv megszületéséről a szerző, Horváth Zoltán, az Egek Királynéja-templom plébánosa elmesélte: évekkel ezelőtt súlyosan megbetegedett. A harmadik próbálkozás után tudták csak az orvosok felébreszteni a kómából. A Mária Rádióban hallotta utána először a első szentmise-közvetítést. Elhangzott benne a számára addig ismeretlen ének: „Egek Királynéja, Mária, segíts! Jézusnak szent anyja, segíts! Ó, segíts mirajtunk, kik hozzád sóhajtunk, Mária, segíts!” Ettől kezdve mindennap fohászkodott az Egek Királynéjának közbenjárásáért. Elhatározta, hogy ha a Jóisten kegyelméből egyszer majd meggyógyul, köszönetet mond Máriának, mégpedig egy könyvvel, mert az ő nevét hívta segítségül. Rengeteg kutatómunka előzte meg a kötet elkészültét. Összesen 1177 Mária-megszólításunk van, de Zoltán atya harmincegyet szándékosan kihagyott a sorból, mert teológiailag félreérthetőek lettek volna, lektorként pedig Kovács Zoltán is kihúzott tizenöt megszólítást.

A szerzőben többször is felvetődött a könyv írása közben, be lehet-e fejezni ezt a munkát valaha? Három nappal ezelőtt aztán találkozott a következő, Máriára vonatkozó megszólítással: Sáron Rózsája. Sáron Gyönyörűsége, Sáron Kertje szerepel a könyvben, de Sáron Rózsája nem. Ez válasz is a kérdésére. Horváth Zoltán a könyv mottóját Izajás prófétától vette: „Neveden szólítottalak: az enyém vagy.” (43,1) Hozzátette: ha ismerjük Mária nevét, akkor a miénk. „Szólítok, kopogtatok Mária ajtaján, ő pedig, mindannyiunk édesanyja, válaszol, közbenjár értünk, segít nekünk.”

Zárszavában Kuzmányi István kiemelte: a könyv említi, hogy Ferenc pápa visszahozta Csomóoldó Boldogasszony tiszteletét. (Jorge Mario Bergoglio 1986-ban, németországi teológiai tanulmányai során találkozott az augsburgi Sankt Peter am Perlach-templomban látható kegyképpel, melyen Szűz Mária éppen kioldja a csomókat egy hosszú, fehér szalagon. (A barokk festményt 1700 táján festette Johann Georg Melchior Schmidtner – a Szerk.). Kiadónk igazgatója elmondta: gyakran szembesülhetünk azzal, hogy a családban, munkahelyen előfordulnak nehezen megoldható problémák, és jó, ha ilyenkor a Szűzanyához fordulunk, aki nagyon kedvesen, tapintatosan, mint egy igazi édesanya, segít nekünk kioldani életünknek a csomóit. 

A könyvbemutatón Forstner Bertalan, a helyi plébániai képviselő-testület elnöke imádságokat, a Szűzanyát megidéző verseket olvasott fel a könyvből, Faragó Ákos orgonaművész pedig többek között Liszt Ferenc Máriáról szóló zeneműveit játszotta.

A zenés Mária-áhítat keretében zajló könyvbemutatót dedikáció zárta.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír