Europa Nostra díjjal jutalmazták a collemaggiói bazilika restaurálását

„Nagyon fontos, hogy kiváló állapotban visszakaptuk a collemaggiói bazilikát, mely az egész egyházmegye spirituális központja” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Claudio Tracanna, a l’aquilai érsekség kommunikációs irodájának vezetője azt követően, hogy a templom fölkerült a 2020-as Europa Nostra díjasok listájára.

Az Europa Nostra díj az Európai Unió műemlékvédelmi díja. A kétszáz civil szervezet szövetségeként létrejött Europa Nostra szervezet 1978 óta díjazza a műemlék-helyreállításokat. 2002 óta az elismerés az Európai Unió hivatalos kitüntetésévé vált. A díjat hat kategóriában osztják ki; évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda. A díjnyertes épületekre bronzplakett kerül. Az Európai Örökség díjat idén huszonegy kiváló műemlék-helyreállításáért ítélték oda.

Claudio Tracanna szerint a díjjal elismerik azt a hatalmas munkát, amit az Eni olasz energiaszolgáltató és a restaurálásban részt vevő sok más intézmény végzett. Giuseppe Petrocchi bíboros, érsek így fogalmazott: „Ez a templom a l’aquilai lakosság és kultúra fontos védjegye. Olyan remekmű, amellyel a l’aquilaiak meghatározzák önmagukat.”

Claudio Tracanna azt reméli, hogy ez a kitüntetés beindítja a középületek újjáépítését is a térségben, ami eddig igencsak akadozott. „Azt reméltük, hogy a collemaggiói bazilika lesz az előhírnöke a középületek és a templomok újjáépítésének. A templomok azon túl, hogy liturgikus épületek, a lakosság kulturális örökségét képezik. Ezekben az épületekben fellélegzik a lélek, és az ember így képes lesz szembenézni a nehézségekkel.”

Már 11 év  eltelt a földrengés óta, és az egyházmegyei kommunikációs referens szerint borzasztó az a lassúság, amellyel a helyreállítás zajlik. A helyi egyház a jelenlegi koronavírus-járvány idején is megmutatta életerejét, mint ahogy 2009-ben és 2016–17-ben is, amikor többször megmozdult a föld és óriási károkat okozott az épületekben. Az egyház akkor is a lakosság mellett állt, igyekezett segíteni a nehézségek átvészelésében.

A díj indoklásában az Európai Bizottság és az Europa Nostra szervezet a collemaggiói bazilika restaurálását olyan beavatkozásnak nevezte, amelyik egy város újjászületését jelképezi. Erős lelkiségi hozzáállás és közösségi részvétel határozta meg a projektet. A collemaggiói bazilika a 2009-es földrengésben szenvedett súlyos károkat. A helyreállítás során példaértékűen alkalmazták az épületek megőrzését szolgáló jó gyakorlatokat. Modellértékű az az átfogó szemlélet is, amellyel szembenéztek a természeti katasztrófa következményeivel. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség vezette a restaurálási munkálatokat, melyeket teljes egészében az Eni vállalat finanszírozott. Közreműködött benne a Kulturális Javak Minisztériuma, a L’Aquilai Főgyházmegye és az önkormányzat. A munkához három egyetem csatlakozott Milánóból, Rómából és L’Aquilából.

Az összefogás eredményeként helyreállították a boltíveket, a falakat és a mellékhajó burkolatát, a beomlott oszlopokat, melyekhez a romok alól szedték össze a márványlapokat. Újrarakták a beomlás miatt megrongálódott padlót, működésbe hozták a súlyosan megsérült barokk orgonát. Új életre keltek a 13. és 15. századi falfreskók, az oldalkápolnák 17. századi stukkói. A restaurálást a legmodernebb technológiával végezték, melynek eredményeként a bazilika visszanyerte a város életében elfoglalt szimbolikus helyét.

Collemaggiót 1288-ban alapították Pietro da Morrone akaratából, akit itt koronáztak meg 1294. augusztus 29-én V. Celesztin pápaként. A bazilikát mindig is az abruzzói építészet legkiválóbb példájaként tartották számon, 1902-től nemzeti emlékhely. Éves búcsújáróhely, a celesztini búcsúk hagyománya 1294-ben vette kezdetét. A bazilika azzal is kötődik Szent V. Celesztin pápához, hogy itt  őrzik földi maradványait.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír